II. félév

 

Vasgyártás

 

Vasércfajták: magnetit, hematit, limonit, sziderit

 

1. Nyersvasgyártás:   lényege: a vasérc redukálószerrel (C, CO) történő redukciója

 

                  nyersanyaga: a vasérc

 

                 segédanyagai: koksz, mészkő, levegő

 

                 melléktermékei: salak, torokgáz

 

 terméke: nyersvas 3-4%-os széntartalommal(rideg, törékeny)

 

                 helye: nagyolvasztó

 

 kémiai folyamata: Fe₂O₃ +3COredukció2Fe+3CO₂

 

2.Acélgyártás: nyersvas széntartalmát 1,7% alá csökkentik.

 

                        (A széntartalom egy részét kiégetik a vasból, LD-konverteres eljárással)

 

3. Ötvözetek: (finomítás) A több fémből álló fémes anyagok az ötvözetek. Olvadékok összekeverésével valósítják meg. A korrózióvédelemnek is hatékony módja.

 

Leggyakoribb ötvözőelemek: króm, nikkel, mangán, wolfrám, vanádium

 

 

 

 

 

A vas Fe

 

Tulajdonságai: szürkésfehér

 

                        lágy fém

 

                        sűrűsége 7,8 kg/dm₃ (nehéz fém)

 

                        hőt, elektromosságot vezeti

 

                       mágnesezhető

 

                       jelentős ipari fém

 

                      nedves levegőn rozsdásodik

 

                      atomja 2 vagy 3 elektront veszítve alakul ionná

 

Reakciói:

 

-Oxidáció során Fe₂O₃ vas-oxid keletkezik.

 

-savas kémhatású oldatokban a Fe, H₂ fejlődés mellett feloldódik

 

KORRÓZIÓ a fémek felületén a környezet hatására végbemenő kémiai átalakulás

 

 

 

 

 

AZ ÓNCSOPORT

 

/IV. főcsoport/

 

Az ón :Sn

 

1. Tulajdonsága:  szilárd, ezüstfehér, jól megmunkálható, nehézfém, ötvöző elem, olvadáspontja alacsony , amfoter  .
2. Felhasználása: használati tárgyak,  fehér bádog (acél és ón), bronz (réz és ón), lágyforrasz(ón és ólom)

 

Az ólom: Pb

 

1. szürke, szilárd, nehézfém, jól megmunkálható, korrózióálló, olvadáspontja alacsony, lágy, nagy  a reakciókészsége, vegyületei méreg,
2. Felhasználása:  kristályvázák, poharak csillárok, színes üvegmozaik, csapágy, sörét, kábelek, akkumulátor lemezeit,csövek.

 

Sugárvédelem-atomreaktorok, röntgenben,

 

3. Érce: galenit (PbS) 132. old.

 

 

 

 

 

III. főcsoport elemei és vegyületei:

 

Földfémek

 

Az alumínium: AI

 

1. Tulajdonsága: ezüstfehér

 

                           jól nyújtható, hengerelhető

 

                           kitűnő  hő és áramvezető

 

                        sűrűsége: 2.7 kg/dm³  könnyűfém

 

                      felületét összefüggő oxidréteg védi

 

2. Reakciói:

 

 - Oxidációjakor AI2O3 (alumínium-oxid) keletkezik. /amfoter/

 

               - A vizet bontja AI(OH)2 ( alumínium-hidroxid ), fehér, vízben nem oldódó    

 

                 csapadék keletkezik.

 

               -savas és lúgos oldatokkal egyaránt reakcióba lép./AMFOTER anyag/

 

 

 

 

 

Alumínium gyártása

 

 

 

Ércek:  azok a természetes anyagok, amelyekből a fémeket gazdaságosan előállítják.

 

 

 

Kohászat:  fémek előállítása az érceikből redukcióval

 

 

 

Az alumínium érce a BAUXIT.

 

 

 

Al gyártás munka szakaszai:

 

1.       TIMFÖLDGYÁRTÁS

 

 

 

Bauxitból  NaOH hozzáadásával Al(OH)2 nyernek, majd ezt kiizzítva timföldet: Al2O3 kapnak.

 

                                     2.       ELEKTROLÍZIS       

 

 

 

Al2O3  olvadék redukciója elektromos árammal

 

 

 

   +pólusán (anódon) Oxigén válik ki       

 

 

 

   - pólusán (katódon) alumínium válik ki

 

 

 

 3. Ötvöző elemei: réz, cink, magnézium, mangán, szilícium

 

 

 

              Háztartási eszközök, ablakkeretek,, állványok, sátrak, csövek, közlekedési eszközök készülnek Al      ötvözetből

 

 

 

A tiszta alumínium-oxid a korund ----->rubin, zafír

 

 

 

 

 

A periódusos rendszer II.  főcsoportjának elemei,

 

(alkáliföldfémek)

 

 

 

Jellemzői: 2 legkülső elektron, 2 elektron leadásával 2+ kationná válik,

 

                  elemi állapotban nem fordulnak  elő.

 

A kálcium  Ca

 

Tulajdonságai: ezüst fehér, könnyű fém, fémes fényű , levegőn könnyen                                 oxidálódik,(CaO), lángfestése téglavörös,vízben hidrogénfejlődés közben oldódik /Ca(OH)2 /, oldata lúgos kémhatású,redukáló,

 

Előállításuk: kloridjaik olvadékának elektrolízisével.

 

Előfordulásuk: ion formában, sejtnedvekben, csontok, kagylók, csigák, korallok vázának felépítésében vesznek rész. A földkéreg 7. leggyakoribb eleme.

 

      

 

Vegyületei:

 

CaCO3 kalcium-karbonát(mészkő, márvány), fehér, ionkristály

 

                       vízben nem oldódik, sósav hatására pezseg/ezzel lehet kimutatni/

 

                      CaO kalcium-oxid /égetett mész/,

 

                      Ca(OH)2   kalcium-hidroxid /oltott mész/

 

                      CaSO4 kalcium-szulfát /gipsz/

 

Kémiai folyamatok az építőiparban

 

 

 

mészégetés: CaCO3àhőbomlásà CaO+CO2

 

mészoltás: CaO +H2Oà Ca(OH)2

 

habarcs megkötése: Ca(OH)2+ CO2------à CaCO3+H2O

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A VÍZ KEMÉNYSÉGE ÉS A VÍZLÁGYÍTÁS

 

1.     Vizek  keménységét  az oldott kalcium-és magnézium vegyületek okozzák.

 

a, kemény víz: sok oldott kalcium-és magnézium vegyületeket tartalmaz

 

CaCO3+CO2+H2O->Ca(HCO3)2-->vízben oldódik

 

  vízkő      <---- forralás Ca(HCO3)2

 

b, lágy víz: nem tartalmaz oldott kalcium-és magnézium vegyületeket

 

         2.     Vízlágyítás: a vízben oldott kalcium vegyületeket vízben oldhatatlan vegyületekké alakítják.

 

-forralással

 

-vegyszerek alkalmazásával

 

-ioncserélő eljárással

 

kálcium-klorid+nátrium-karbonát-->kalcium-karbonát+nátrium-klorid

 

 

 

kálcium-szulfát+nátrium-foszfát-->kálcium-foszfát+nátrium-szulfát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

 

1. Fémes elemekre jellemző általános tulajdonságok:

 

-kevés -1,2,3-külső elektron, jó megmunkálhatók, elektromos áramot és a hőt jól vezetik, jellemző kötésük a fémes kötés, fémkristályt, fémrácsot alkotnak,

 

-szobahőmérsékleten szilárdak/kivéveHg/

 

-Szürke színűek/kivéve Cu és Au/

 

-sűrűségük igen változatos: 5g/cm³felett nehézfém, alatt könnyűfém

 

-olvadáspont és a keménység a kötés erősségétől függ

 

-ötvözetek fogalma, csoportosításuk /99. old/

 

A FÉMEK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI

 

-elektron leadással alakulnak ionná. Ez a folyamat az oxidáció:

 

K=K⁺+1e^-     Na=Na⁺+1e^-        Ca=Ca²⁺+2e^-    Al=Al³⁺+3e^-

 

-kémiai reakciókban redukálószerként viselkednek,

 

-savakból hidrogént fejlesztenek

 

             a, fémek reakciói oxigénnel

 

             b, fémek reakciói vízzel

 

             c, fémek reakciói savakkal

 

                  -híg savakkal

 

                  -tömény savakkal

 

             d,fémek reakciói fémionokkal

 

-fontos kémiai tulajdonságuk a REDUKÁLÓKÉPESSÉG. Milyen mértékben képes elektront leadni, vagyis redukálni. Képesek a sorban utánuk következő elem ionjait redukálni (annak elektront átadni), és helyébe lépni.

 

KCaNaMgAlZnFe Co Ni Sn PbHCuAg Hg Au

 

A FÉMEK KORROZIÓJA, A KORROZIÓVÉDELEM

 

1. korrózió fogalma
2. felületi oxidréteg  lehet tömör, laza

 

-aktív

 

-passzív fémek

 

               3. Korrózióvédelem, ha aktív a felületvédelem: fémbevonat készítése

 

                                                                                          : katódos fémvédelmi eljárás

 

                                                 ha passzív védelem: mázolás, lakkozás,zománcozás,

 

                                            passzív réteg kialakítása, fémbevonat készítés            

 

 

 

AZ I. FŐCSOPORT ELEMEI ÉS VEGYÜLETEI

 

Alkálifémek

 

 NÁTRIUM

 

1. 1.    főcsoport elemeinek legfontosabb tulajdonságai:

 

-Külső elektronok száma egy. Egy elektron leadásával egyszeres pozitív ionná alakulnak. Ionkötésű vegyületek. Könnyűfémek. Erélyes redukálószerek.

 

1. 2.    A nátrium tulajdonságai.

 

-ezüstfehér, puha, késsel vágható, könnyűfém

 

-reakciókészsége igen nagy, petróleum alatt tárolják, enyhe melegítésre is meggyullad, vízzel hevesen reagál, csak vegyületeiben fordul elő

 

             3.  Előállítása: konyhasóból elektromos árammal.

 

            4.  Felhasználása: redukálószerként, nátriumlámpa készítése

 

VEGYÜLETEI:

 

1. Nátrium-hidroxid:NaOH (lúgkő vagy marónátron),

 

-fehér , szilárd, erősen nedvszívó ionvegyület, vízben jól oldódik,

 

oldata lúgos kémhatású, oldódása exoterm folyamat, erős lúg, maróhatású, fehérjeroncsoló, szembejutva vakságot okozhat, MÉRGEZŐ

 

1. Nátrium-klorid: NaCI (kősó, konyhasó)

 

-színtelen, szilárd ionkötésű, ionrácsa van , kristályai kocka alakú,

 

nedvszívó, levegőn elfolyósodik, vízben jól oldódik használják., oldata semleges kémhatású, oldata vezeti az áramot, szilárdan nem,

 

-élettani szerepe: a testfolyadékok alkotórésze, ételízesítésre, tartósításra , konzerválásra használják, ipari nyersanyag

 

            3. Nátrium-karbonát:Na₂CO₃(szóda, sziksó)

 

              -fehér, kristályos vegyület, vízben jól oldódik lúgos kémhatású, jó    zsíroldószer, üveggyártás nyersanyaga,

 

   I. félév

 

V. főcsoport elemei és vegyületei

 

A nitrogén és vegyületei

 

N₂

 

1.tulajdonságai: színtelen, szagtalan, , kevéssé reakcióképes, közömbös gáz

 

2.előfordulása:    levegő 4/5 részét alkotja, élőszervezet vegyületeinek  alkotórésze

 

3. előállítása: levegőből

 

4. felhasználása: ammóniát és salétomsavat gyártanak

 

5. vegyületei:

 

nitrogén-monoxid: NO  -színtelen,gáz, mérgező

 

nitrogén-dioxid: NO₂     -vörösbarna gáz, mérgező, hőerőművekben,

 

                                          motorokban képződik , szmog képződés, savas eső

 

ammónia: NH₃           -színtelen, szúrós szagú gáz    

 

                              Salétromsav : HNO3

 

Tulajdonságai:színtelen , szúrós szagú folyadék, 65t%, fényhatására bomlik, maró hatású, erélyes oxidálószer, erős sav,

 

- választóvíz, /Cu-t és az Ag-t oldja, Au-t nem/

 

 - királyvíz: sósavval 1:3  arányban az Au-t i

 

Felhasználják: robbanószer, műtrágya/pétisó: ammónium-nitrát/, festékgyártás,   gyógyszergyártás

 

 -híg salétromsav a fémeket nitrogén-oxidok fejlődése közben oldja

 

 -nitrátok: /NO₃^- , nitrát-ion/:nátrium-nitrát, réz-nitrát,

 

A foszfor és vegyületei:

 

 

 

1.tulajdonságai:

 

fehérfoszfor:szilárd, erősen mérgező, zsírokban, olajokban jól oldódik, már alacsony hőmérsékleten is lángra lobban,ezért víz alatt tárolják  vörösfoszfor: porszerű, semmiben sem oldódik, nem mérgező,

 

 gyufás doboz érdes fele, Irinyi János- gyufa feltalálója allotrop módosulat, vízzel foszforsav: H₃PO₄ keletkezik

 

Foszforsav: H₃PO₄

 

1. 1.    tulajdonsága:

 

színtelen, könnyen olvadó, kristályos anyag, nem mérgező, vízben könnyen oldódik, oldata savanyú ízű,

 

2. felhasználása:

 

üdítőitalokat ízesítenek vele, vízkövet, rozsdafoltot távolítanak el vele, 3.vegyületei a foszfátok: PO₄^3-

 

-Ca₃(PO4)₂  kálcium-foszfát:csontok tartalmaznak, szuperfoszfát műtrágya, vízlágyítás, mosószerek gyártása,

 

-Na ₃PO ₄ trinátrium-foszfát, trisó vízben jól oldódik

 

 

 

 A szén C  

 

1.Természetben két allotróp módosulata van:

 

a,Grafit                                                                 b,Gyémánt

 

sötétszürke, átlátszatlan                            színtelen, átlátszó, nagy a

 

fémes fényű, lágy,                                     fénytörő képessége

 

vezeti az áramot                                        legkeményebb term. anyag

 

elektródák, olvasztótégelyeket           fúrófejek, üvegvágókban alkalmazzák

 

készítenek belőle                                    drágakő, briliáns

 

réteges szerkezetű                                       térhálós atomrácsa van                               

 

2.Mesterséges  allotróp módosulata: fullerén C60: puhák, 70%-ra összenyomva keményebb, mint a gyémánt, szigetelők, félvezetők

 

3. Mesterségesen előállított: faszén, koksz

 

4. A szén erélyes redukálószer magas hőmérsékleten. 84. old.

 

                             A szén-oxidjai és a szénsav

 

1. Szén-dioxid

 

   szén+oxigén=szén-dioxid     exoterm folyamat

 

a, Tulajdonsága:

 

színtelen, szagtalan, égést elfojtja, belélegezve fulladást okozhat,levegőnél nagyobb sűrűségű, vízben közepesen oldódik, szénsav lesz belőle, poláris kovalens kötése van, de a molekula apoláris, meszes víz a hatására megzavarosodik

 

b,Előfordulása:

 

levegőben, földgázban, ásványvizekben, „üvegházhatás”,

 

c,Felhasználása:

 

szódavíz előállításra, szárazjég formájában hűtésre,elektromos berendezések oltására

 

            2. Szén-monoxid

 

  szén-dioxid+szén=szén-monoxid

 

a, tulajdonsága:

 

színtelen ,szagtalan, erősen mérgező, vízben alig oldódó gáz, halványkék lánggal ég,  erős redukálószer, égéshője nagy, ezért fűtőgázként használják ,88. old.

 

3. Szénsav : H2CO3

 

szén-dioxid+víz= szénsav

 

a, tulajdonsága:

 

 színtelen, szagtalan, savanykás, savas kémhatású,gyenge sav,            

 

bomlékony, vegyületei a karbonátok:(CO3^2-),

 

 szénsav+víz=oxóniumion+karbonátion

 

 CaCO3, Na2CO3 89. old.

 

b, természetben is előfordul, gyógyító hatásúak.

 

 

 

                                       A szilícium és vegyületei

 

Si,  SiO2,  H2SiO3,

 

1. tulajdonságai: /kovakő/

 

sötétszürke, csillogó, szilárd,  kemény, magas olvadáspontú ,félvezető,

 

1. előfordulása:

 

második leggyakoribb elem, földkéreg egy negyede kötött állapotú szilícium: homok, kavics, agyag szilícium vegyület.

 

1. felhasználása:

 

számítógépek alkotórésze, tranzisztorok, napelemek, fényelemek, áramkörök készülnek belőle.

 

1. Vegyületei:

 

a, szilícium-dioxid: /kvarc/ legelterjedtebb ásvány, kavicsban-, homokban találhatók, drágakövek , koronázási ékszerek, kvarc órák, üvegek,

 

b, kovasav: H2SiO3,

 

 c, szilikátok: SiO3^2-/szilikát –ion/

 

                                       

 

A kén oxidjai és a kénsav

 

                                                kén-dioxid: SO₂

 

S+O₂=  SO₂

 

Színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz. Redukálóhatású. Fertőtlenít, színtelenít, levegőt szennyezi: savas eső okozója. Vízben jól óldódik. Baktériumölő.

 

kén-trioxid: SO₃

 

2 SO₂+O₂=2 SO₃

 

Vegyipari alapanyag : bőrgyógyászati krémek, sebhintőpor, gumiipar

 

                                               SO₃+ H₂O= H₂SO₄

 

                                                    A kénsav: H₂SO₄

 

1.tulajdonságai:

 

Színtelen , jellegzetes szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű olajszerű folyadék, vízzel korlátlanul elegyedik, erősen felmelegszik.  Tilos a kénsavba vizet önteni!!! 98%-os, maró, roncsoló hatású, erős vízelvonószer.

 

                          H₂ SO₄+H₂O=  SO₄^2-+H₃ O⁺         sav-bázis reakció

 

2.előállítása:

 

kén+oxigén=kén-dioxid+katalizátor=kén-trioxid+víz=kénsav

 

3.reakciói:   

 

a, fémek a kénsavból hidrogént fejlesztenek:    

 

Fe+ H₂SO₄=FeSO₄+H₂ redoxi reakció

 

         b, lúgos kémhatású oldattal közömbösíthető: indikátorokkal kimutatható savas kémhatás/fenolftalein,lakmusz,univerzális/

 

                       H₂SO₄+2 NaOH=Na₂SO₄+2 H₂O  sav-bázis reakció

 

4.felhasználása:

 

vegyiparban, műtrágyagyártás,festékek,gyógyszerek, mosószerek előállítására, akkumulátorokban,

 

 

 

Gyakorlás, Összefoglalás, Dolgozat

 

 

 

   

 

A kén

 

1.     Tulajdonságai:  

 

sárga ,szilárd, kékes lánggal ég, molekularácsa van, fertőtlenítő, gombaölő hatású, alacsony olvadáspontú, kén olvadása-amorf=gumiszerű,vízben nem oldódik.                     

 

2.    Előfordulása:

 

elemi állapotban  és vegyületeiben a természetben előfordul.

 

/vulkánok mellett/

 

3.    Vegyületei:                                    szulfidok                         

 

                                          a,  Fe+S= FeS

 

                                          b,  Zn+S= ZnS

 

                                          c,   Hg+S=HgS

 

4.    Felhasználása:

 

kénsav-és gumigyártáshoz, növényvédő szerek, gyógyszerek, festékek, kozmetikumok előállításánál is.

 

 

 

H2O2

 

 

 

1.Tulajdonsága: színtelen, szagtalan, a víznél sűrűbb folyadék, erős oxidálószer, töményen robbanó anyag.

 

 

 

2. Bomlásakor atomos állapotú oxigén szabadul fel.

 

 

 

3. Katalizátor fogalma. /mangán-dioxid, cigarettahamu/

 

 

 

4. Felhasználása: színtelenítésre, fertőtlenítésre, szagtalanítószerként,oxidálószerként, üzemanyagként

 

 

 

 Vizes oldatok kémhatása

 

1. Indikátor fogalma, fajtái. pH fogalma
2. Oxónium ion és hidroxid ion keletkezése
3. Sav, bázis fogalma. Sav-bázis reakció, közömbösítés
4. Kémhatások: savas, lúgos, semleges

 

 

 

 

 

                A víz H2O

 

1. Tulajdonságai: átlátszó, szagtalan, íztelen, a természetben mindhárom halmazállapotban van, sűrűsége +4o C  a legnagyobb, kitűnő oldószer, dipólus molekula, atomjai között poláris kovalens kötésű, molekulák között: másodrendű  hidrogénkötés van.

 

2. Előfordulása: földfelszínét víz borítja, víz körforgása, természetes vizek, az iható víz a készlet 1 %, testünk mintegy 60% -a víz

 

3. Felhasználása: háztartásban ivóvízként, főzésre, mosásra, fürdésre,

 

                             iparban: oldószerként, hígítószerként, vegyipari alapanyag: papír, cukor,  timföldgyártásnál.

 

4.Kiselőadás: 52. és a 56. oldalak

 

 

 

 

 

Az oxigén: O₂      O=O  VI. főcsoport

 

 

 

1.Tulajdonságai: színtelen, szagtalan, gáz, „tűzlevegő, éltető levegő”, jó oxidálószer, levegőnél nagyobb  sűrűségű, vízben kismértékben oldódik,égést táplálja,kétatomos molekula,

 

2. Reakciói: fémekkel és nemfémekkel oxidokat képez./kivétel a halogének és a nemesfémek/

 

3.Előfordulása: elemi állapotban a légkörben: 21%, a leggyakoribb elem, valamint vegyületeiben,

 

4.Előállítása: laborban: higany-oxid , kálium-permanganát hevítésével

 

5.Vegyületei az oxidok,   redoxi reakció, fotoszintézis , levegőből cseppfolyosítással, vízből elektromos árammal

 

6. Felhasználása:magasabb rendű élőlények létfeltétele, gyógyászatban lélegeztetésre, magas hőmérsékletű lángok előállítására.

 

 

 

A sósav    

 

Hidrogén-klorid, HCl , H-Cl

 

1.tulajdonságai:

 

színtelen , szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, vízben kitűnően oldódik és sósav lesz belőle.

 

38 t%-os a kereskedelemben. A  HCl poláris kovalens kötésű,  dipólus molekula.

 

2.előállítása:

 

a, konyhasó+kénsav,           /laboratóriumban/              

 

b, H2+Cl2,=2HCl                       /régen az iparban/

 

c,  ma  melléktermékként nyerik

 

3.reakciói:   

 

Fémek a sósavból hidrogént fejlesztenek.  Sók keletkeznek a kloridok.  Redoxi reakció

 

Zn+2 HCl= ZnCl2+H2 

 

4.Felhasználása:

 

vegyiparban, fémfelületek tisztítására, marására, háztartási sósav műanyaggyártás,festékek,gyógyszerek előállítására, vízkőoldásra

 

mészkő+sósav=szén-dioxid+víz+kalcium-klorid

 

5.előfordulása:

 

Természetben vulkáni gázokban, gyomornedvben fordul elő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. főcsoport. Halogénelemek

 

 

 

A klór : Cl2

 

 

 

Cl-Cl

 

 

 

1.tulajdonságai: sárgászöld színű, kellemetlen szagú, gáz, mérgező, erős oxidálószer, sűrűsége nagyobb a levegőnél, közepesen oldódik vízben, fertőtlenítő, színtelenítő hatású, nagyon reakcióképes,

 

 

 

2.előfordulása: csak vegyületeiben, pl, sósav, konyhasó,hypó, klórmész

 

 

 

3.előállítása: a, laborban: kálium-permanganát+sósav

 

 

 

 b, iparban: konyhasót elektromos árammal bontják

 

 

 

4.reakciói:  

 

 

 

                  2  Fe+3Cl2=2FeCl3 redoxi reakció

 

 

 

                           2 Na+Cl2=2 NaCl redoxi reakció

 

 

 

                    H2+Cl2=2 HCl

 

 

 

5.felhasználása:

 

 

 

színtelenítésre, fertőtlenítésre, műanyaggyártás klórtartalmú vegyületek előállítására

 

 

 

A jód

 

 

 

1.Tulajdonsága: acélszürke kristályos anyag. Jellegzetes szagú.  Szublimál.  Alkoholban , és benzinben jól oldódik.

 

 

 

2. Reakciói: jód az alumíniummal hevesen reagál. Fémekkel sók keletkeznek.

 

 

 

3. Előfordulásuk:  vegyületeiben. Természetben nem,  csak vulkáni gázokban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Ózon: O₃

 

1. 1.     Allotrópia: elemek többféle módon alkothatnak  molekulát vagy eltérő a halmazszerkezetük
2. 2.     Keletkezése:  ultraibolya sugárzás hatására:

 

O₂----àO+O                              O₂+O---àO₃

 

Magas légrétegben a keletkezés és az elbomlás egy időben játszódik le.

 

Környezetünkben: kvarcoláskor, fénymásoláskor, kipufogó gázok, nitrogén-oxidok  hatására keletkezik.

 

  3.Tulajdonsága: jellegzetes szagú, mérgező, erélyes oxidálószer, ezért fehérítő és fertőtlenítő hatású.

 

4. Hatása:  a Föld felszínén az ultraibolya sugárzás: szembántalmat, nehézlégzést, tüdőelégtelenséget,  immunrendszer gyengülését,  fotoszintézist zavarja, tengeri  táplálék láncot csökkenti, bőrrákot okoz.

 

                             Magas légkörben: szabályozza a Föld hőgazdálkodását. Ózonpajzs

 

5.Oxigén körforgása: 52. old.

 

                                                                                              

 

S      A Kén

 

1.     Tulajdonságai:  

 

sárga ,szilárd, kékes lánggal ég, molekularácsa van, fertőtlenítő, gombaölő hatású, alacsony olvadáspontú, kén olvadása-amorf=gumiszerű,vízben nem oldódik.                     2.    Előfordulása:

 

elemi állapotban  és vegyületeiben a természetben előfordul.

 

/vulkánok mellett/

 

1. Vegyületei:                                    szulfidok                         

 

                                              a,  Fe+S= FeS

 

                                          b,  Zn+S= ZnS

 

                                          c,   Hg+S=HgS

 

1. Felhasználása:

 

kénsav-és gumigyártáshoz, növényvédő szerek, gyógyszerek, festékek, kozmetikumok előállításánál is.

 

 

 

                                 

 

A kén oxidjai és a kénsav

 

                                                kén-dioxid: SO₂

 

S+O₂=  SO₂

 

Színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz. Redukálóhatású. Fertőtlenít, színtelenít, levegőt szennyezi: savas eső okozója. Vízben jól óldódik. Baktériumölő.

 

kén-trioxid: SO₃

 

2 SO₂+O₂=2 SO₃

 

Vegyipari alapanyag : bőrgyógyászati krémek, sebhintőpor, gumiipar

 

                                               SO₃+ H₂O= H₂SO₄

 

                                                    A kénsav: H₂SO₄

 

1.tulajdonságai:

 

Színtelen , jellegzetes szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű olajszerű folyadék, vízzel korlátlanul elegyedik, erősen felmelegszik.  Tilos a kénsavba vizet önteni!!! 98%-os, maró, roncsoló hatású, erős vízelvonószer.

 

                                           H₂ SO₄+H₂O=  SO₄^2-+H₃ O⁺         sav-bázis reakció

 

2.előállítása:

 

kén+oxigén=kén-dioxid+katalizátor=kén-tioxid+víz=kénsav

 

3.reakciói:   

 

a, fémek a kénsavból hidrogént fejlesztenek:    

 

Fe+ H₂SO₄=FeSO₄+H₂ redoxi reakció

 

         b, lúgos kémhatású oldattal közömbösíthető: indikátorokkal kimutatható savas kémhatás/fenolftalein,lakmusz,univerzális/

 

                       H₂SO₄+2 NaOH=Na₂SO₄+2 H₂O  sav-bázis reakció

 

4.felhasználása:

 

vegyiparban, műtrágyagyártás,festékek,gyógyszerek, mosószerek előállítására, akkumulátorokban,

Oldal: 8. osztályos kémia
álltalános isk. tantárgyak, kötelező olvasmányok vázlatosan és röviden - © 2008 - 2024 - erikhadrevi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat