01. A kétpólusú világ

I. Az ENSZ megalakulása

Létrejötte: 1945. júniusában San Francisco (Egyesült Nemzetek Szervezete). Megalakulásakor 52 tagja volt, ma 193.

Székhelye New York.

• Az ENSZ célja: a béke és a biztonság megóvása, a háborús konfliktusok megelőzése.

• Legfőbb szerve a közgyűlés. Évente ülésezik, minden tagállam egyenlő és egy szavazattal bír.

• A napi ügyeket a titkárság intézi, élén a főtitkárral (2014-ben a dél-koreai Ban Ki Mun az ENSZ főtitkára)

• Fontos szerve a Biztonsági Tanács (BT) háborús veszély esetén ülésezik. 5 állandó és 10 (kezdetben 6), kétévente változó tagja van. Az állandó tagoknak (Anglia, Franciaország, USA, Kína, Szovjetunió - ma Oroszország) vétójoguk& van. Döntést csak többségi határozattal és vétó nélkül hozhatnak.

Az ENSZ fontosabb szakosított szervezetei:

• Nemzetközi Bíróság Hágában - A tagállamok közötti vitákban dönt és az emberiség elleni bűnök ügyében hoz ítéletet.

• FAO - Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete - Célja az éhínség leküzdése és a termelés segítése az elmaradott térségekben.

• IMF - a Nemzetközi Valutaalap - a tagállamok pénzügyi politikáját hangolja össze

• UNESCO - Az ENSZ gyermekügyi és kulturális szervezete.

• WHO - Az ENSZ egészségügyi szervezete. Célja a járványok leküzdése, az elmaradott országok egészségügyének segítése.

II. A világháborút lezáró béke

1947. február Párizs:  a vesztes államokkal (Magyarország, Románia, Bulgária, Finnország, Olaszország).

• Ausztriával, Németországgal, Japánnal nem kötnek békeszerződést (megszállás alatt állnak)

• Visszaállítja a háború előtti határokat, Lengyelország kivételével. A Szovjetunió megtarthatta a Moltov-Ribbentrop paktumban kapott területeket (Balti államok, Kelet-Lengyelország, Besszarábia és Bukovina). Lengyelországot német területekkel kárpótolták (200 km- nyugatra) az Odera Neisse folyókig.

• A békeszerződés nem foglalkozik a kisebbségek védelmével. Erőszakos kitelepítések (Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon).

III. Hatalmi átrendeződés a világháború után

A; Németország, Olaszország, Japán

Vesztes államok - háttérbe szorulnak

B; Franciaország, Anglia

A háborúban gazdaságilag meggyengülnek, eladósodnak. Középhatalmak lesznek.

C; USA, Szovjetunió - szuperhatalmak

• Az USA szuperhatalom lesz (gazdasági ereje, atombomba) - felhagy az elzárkózással

• A Szovjetunió szuperhatalom lesz (gazdasága gyenge, de 12 milliós szárazföldi hadserege és kelet-európai politikai befolyása miatt)

A világ kétpólusúvá válik - vetélkedés és ellenségeskedés a két nagyhatalom között.

IV. A kétpólusú Európa

1946. Churchill a fultoni beszéde: a "vasfüggönyről" beszél, ami ketté választja Európát (szabad világ  <-> a szovjet elnyomás alatt álló országok).

A; A szovjet politika

• a szovjet hadsereg nem vonult ki a felszabadított országokból

• a kommunista pártok támogatása

• hamis vádakkal, koncepciós perek alapján börtönöztek polgári és ellenzéki politikusokat

• fokozatosan felszámolták a többpártrendszert - cél a proletárdiktatúra

B; Az USA politikája

A demokrácia helyreállítása, a szólás- és sajtószabadság biztosítása, szabad választások a nyugati országokban. Megindult a békés fejlődés

C; Jugoszlávia

A Tito vezette partizánmozgalom szabadította fel. Tito nem fogadta el Sztálin irányítását -> szakítás. Jugoszláviában szabad választásokon nyertek a kommunisták.

V. A Marshall segély

1947-ben az USA 12,5 milliárd dolláros gazdasági segélyt ajánlott fel Európa gazdaságainak a helyreállításához - Marshall segély.

Sztálin megtiltotta a segítség igénybe vételét a szovjetek által felszabadított országoknak.

Eredmény:

• Nyugat-Európában gazdasági fellendülés indult és nőtt az életszínvonal.

• Közép- és Kelet-Európában állandó tőkehiány alakult ki, ami áruhiánnyal járt. Alacsony volt az életszínvonal.

---

02. A kommunista diktatúrák

I. Németország a második világháború után

A; Németország kettészakadása

Németországot és Berlint a szövetségesek zónákra osztották.

1948-ban a nyugati zónákban új pénzt vezettek be (Marshall segélyből). Célja a gazdasági stabilitás, az infláció felszámolása.

Berlin nyugati zónájában is be akarták vezetni, de Sztálin megakadályozta: blokád alá vette Berlin nyugati felét.

A berlini blokád 1948. júliustól 1949. májusáig: A nyugati szövetségesek "légihidon" repülőgépekkel látták el a lakosságot.

Következmény: Németország kettészakadása:

• 1949. szeptember: NSZK létrejötte (Német Szövetségi Köztársaság)

• 1949. október: NDK létrejötte (Német Demokratikus Köztársaság)

(Berlin ugyanígy kettészakadt Nyugat- és Kelet-Berlinre)

B; A NATO megalakulása

1949-ben létrehozták a NATO&-t, az Észak-Atlanti Katonai Szövetséget. A nyugati államok katonai együttműködése. USA fegyveres garanciát vállalt Nyugat-Európa védelmére.

(Megalakuláskor a tagjai: USA, Kanada, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Olaszország, Anglia, Portugália, Izland, Dánia, Norvégia)

II. A szovjet típusú diktatúrák létrejötte

A Szovjetunió az általa felszabadított területeken fokozatosan szovjet típusú rendszert alakított ki:

• megszűnt a többpártrendszer

• kiépült a proletárdiktatúra&

• a polgári demokrácia intézményei látszólag működtek

  • a választásokon csak egy párt jelöltjei indulhattak

  • a kormány a Kommunista Párt és a Szovjetunió akaratát hajtotta végre - pártállami rendszer

  • a bíróságok gyakran politikai okokból hoztak ítéletet ellenzékiek, vagy párton belüli ellenfelekkel szemben - koncepciós perek&)

III. A szocialista országok jellemzői

• Megszűnt a vélemény- és sajtószabadság. A rendszerrel szembeszállókat elhallgattatták (börtön, kivégzések, megfigyelés, zsarolás).

• A gazdaságot szovjet mintára szervezték át.

  • Az ipari vállaltokat, bankokat, üzemeket, bányákat államosították&.

  • A nehézipar fejlesztése

  • Szovjet mintára tervgazdálkodást& vezettek be

  • A mezőgazdaságban megkezdődött a kollektivizálás&, a termelőszövetkezetek szervezése (erőszakkal is).

  • Az életszínvonal alacsony volt, általánossá vált az áruhiány.

• A hivatalos propaganda (sajtó, rádió, TV) a sikerekről és az eredményekről beszél

• Sokan, főleg a szegényebb néprétegekből azonban még így is jobban éltek, mint a Horthy rendszerben

• Tilos volt a nyugati államokba utazni.

IV. Tito és Jugoszlávia külön útja

Tito népszerűsége:

• A világháború alatt partizánhadsereget szervez, Jugoszlávia felszabadítását önerőből érték el.

• A háború utáni szabad választásokat a Jugoszláv Kommunista Párt nyerte

• Nem függött Sztálintól és nem követte a moszkvai utasításokat=> szakítás (Sztálin Titot az imperialisták (nyugati hatalmak) kémjének nevezte)

Következmény: Sztálin koncepciós perek, tisztogatások keretében számolt le a Szovjetuniótól való függetlenedést szorgalmazó kommunistákkal a többi szocialista országban.

 

 

03. A hidegháború

I. A hidegháborús korszak

A hidegháború& éles politikai szembenállás az USA és a Szovjetunió között, ami fegyverkezéssel járó állandó háborús fenyegetést jelentett.

Truman elnök 1947-ben meghirdette a Truman doktrínát&: meg kell állítani a világon a kommunista terjeszkedést, és az USA ehhez megad minden segítséget.

• Amerikában kommunista ellenes kampány kezdődött (baloldaliak üldözése). Orosz kémeket kerestek mindenhol.

• 1949-re a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.

• 1952-ben az USA hidrogénbombát állít elő, majd 1953-ban a Szovjetunió is.

• 1955-ben felveszik az NSZK-t a NATO-ba, válaszul a Szovjetunió létrehozza saját katonai szövetségét a Varsói Szerződést&. Tagjai a keleti tömb országai (NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia és a Szovjetunió)

A hidegháború forró pontjai olyan helyi háborúk voltak, amikbe beavatkoztak a szuperhatalmak is, és a közvetlen összetűzés veszélye fennállt.

II. A hidegháború forró pontjai

A; A koreai háború (1950-1953)

• Koreát északi részét az oroszok, a déli részét az amerikaiak szabadították fel. Kettéosztották a 38. szélességi fok mentén. Észak-Korea kommunista állam lett.

• 1950-ben a Kim Ir Szen vezette Észak-Korea megtámadja Dél-Koreát, hogy egyesítse a két országot.

• Az ENSZ BT elítéli az agressziót és hadsereget küld Koreába, melynek vezető ereje az USA. Visszaverik az északiakat.

• Kína beavatkozik a háborúba Észak-Korea mellett. A frontok a 38. szélességi front mentén megmerevednek.

• 1953-ban fegyverszünetet kötnek. Korea megosztottsága állandósult. (nem kötöttek békét a mai napig)

B; A vietnami háború

a; Első szakasz -  francia-vietnámi háború

• A vietnámiak a kommunisták vezetésé harcot kezdenek a francia gyarmattartók ellen.

• Ho Shi-Min kommunista vezető kikiáltotta a függetlenséget. Vietnamot kétfelé osztották. Északon kommunista állam jött létre, dél amerikabarát volt..

b; Második szakasz (1964-1973) amerikai-vietnámi háború

• Észak-Vietnám harcot kezd az  ország egyesítéséért (kommunista államként)

• Az USA beavatkozik a háborúba a déliek oldalán. 500 000 amerikai katona harcol a legmodernebb fegyverekkel itt (helikopterek, bombázók, harckocsik, vegyi fegyverek, napalm bombák).

• A vietnámiak hősies küzdelme => USA egyre nagyobb veszteségeket szenved, a háború óriási összegekbe kerül.

• Nemzetközi tiltakozás az USA beavatkozása miatt. Békemozgalmak, hippyk..

• 1973-ben írják alá a békeszerződést: az USA elismeri vereségét és kivonul Dél-Vietnámból.

• 1975-ban az északiak bevonulnak Dél-Vietnámba és egyesítik az országot

C; A kubai rakétaválság (1962)

• Kubában  Fidel Castro vezetésével baloldali forradalmárok elűzik az amerikabarát diktátort Batistát.

• Az USA beavatkozik Kuba belügyeibe, Castro ellenes felkeléseket támogat.

• Kuba Szovjetunióhoz fordul segítségért és kommunista útra lép.

• 1962-ben kubai kérésre a szovjetek közepes hatótávolságú atomtöltetű rakétákat telepítenek a szigetországba.

• Amerikai kémrepülőgépek (U2) észreveszik a veszélyt. Az USA blokádot von Kuba köré, nem engedi a szovjet szállítóhajók kikötését. Az atomháború  kitörése napirenden volt.

• Végül Kennedy amerikai elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár tárgyalásos úton rendezik a kérdést:

• A Szovjetunió visszavonja rakétáit, az USA pedig felhagy a Kuba elleni támadásokkal.

III. Németország a hidegháború korszakában

• 1953 Kelet-Berlinben tüntetések kezdődnek, szovjetellenes felkelés tör ki.

• Okai: Szabad választásokat és Németország egységének helyreállítását követelik. A szovjet Vörös Hadsereg vérbe fojtja a felkelést.

• 1955-ben az NSZK-t felvették a NATO-ba.

• Egyre nyilvánvalóbb a két német állam közötti gazdasági különbség. Sokan szöknek nyugatra (a jobb megélhetés és a szabad élet miatt)

• 1961-ben az NDK szögesdróttal keríti körül Nyugat-Berlint, majd felépítik a berlini falat. (1989-ig, az NDK bukásáig fennáll)

 

 

04. A harmadik világ legerősebb államai

I. A harmadik világ

Harmadik világnak nevezzük a két katonai tömbön (NATO, Varsói Szerződés) kívüli országokat.

II. India

A; India a két világháború között

Az első világháború előtt megalakult a hindu Nemzeti Kongresszus Párt élén Mahatma (nagy lélek) Gandhi. Célja India felszabadítása.

Gandhi elképzelése: Békés, erőszakmentes ellenállással (polgári engedetlenségi mozgalom) elérni India függetlenségét.

Gond: vallási megosztottság (Anglia támogatta muzulmánokat a hindukkal szemben).

B; India a második világháború után

A második világháború alatt Anglia megígérte Indiának a függetlenséget, ám a békét követően csak belső önkormányzatot adott.

Indiában fellángoltak az angol ellenes harcok. Végül Anglia 1947-ben (Mountbatten egyezmény) elismerte India függetlenségét, de vallási alapon ketté osztották az országot:

• Létrejön a muzulmán (iszlám) Pakisztán (két részből állt, Nyugat- és Kelet-Pakisztán). 1971-ben Kelet-Pakisztán elszakad és Banglades néven önálló ország lesz.

• És a hindu vallású India.

A mai napig feszültség van a két ország között Kasmir tartomány hovatartozásának kérdésében.

1948-ban egy hindu merénylő meggyilkolja Gandhit.

India ma a világ második legnépesebb állama. Fejlődő ipar jellemzi a városokat, de a vidék nagyon elmaradott. India ma már atomfegyverrel is rendelkezik.

II. Kína

A; Polgárháború Kínában (1946-1949)

A második világháborúban küzdelem a japán megszállás ellen:

• A Kuomintang, a Kínai Nemzeti Párt, vezetője Csang Kaj Sek (amerikai támogatás)

• A Kínai Kommunista Párt, vezetője Mao Ce-tung (szovjet támogatás)

A világháború után polgárháború& tör ki közöttük (1946-1949)

A kommunistáknak nő a népszerűségük: a gazdagoktól elvett földeket szétosztják a szegényparasztok között.

1947-ben győznek és kikiáltják a Kínai Népköztársaságot, Csang Kaj Sek és hívei Tajvan (Formóza) szigetére menekülnek, létrehozzák a Kínai Köztársaságot. 1971-ig az ENSZ-ben ők képviselik Kínát.

B; A kommunista Kína - a személyi kultusz

1953 Sztálin halálát követően megromlik a viszony Kína és a Szovjetunió között. Hruscsovot a kommunista eszme árulójának tartották.

• Mao Ce-tung Kínát fejlett ipari állammá akarta alakítani („nagy ugrás”), a nehézipar és a vas- és acélkohászat fejlesztése.

• Visszaesett az élelmiszertermelés, több helyen éheztek az emberek.

• 1966-ban meghirdették a „kulturális forradalmat”, a szocialista kultúra felsőbbségét hirdették az ősi kínai és a nyugati kultúrával szemben (régi templomot, műkincset tettek tönkre, könyvégetések)

• Üldözték a másként gondolkodókat és az értelmiséget.

C; A kínai "nyitás"

Mao halála után (1976) Teng Hsziao Ping lett a miniszterelnök

• Rendezi Kína viszonyát az oroszokkal és a nyugattal is.

• Gazdasági reformokat kezd: Célja az életszínvonal emelése, a termelés fejlesztése, a piaci igények figyelembevétele. Komoly sikereket érnek el. Kína ellátja magát élelmiszerrel és elképesztő ütemű az iparának fejlődése (játékipar, textilipar, fegyvergyártás, autóipar…). Az ipar exportra is termel.

• A politikai változás nincs (egypártrendszer) Fellépések a szembeszállókkal  -1989 Tienanmen téri tüntetés szétverése.

D; A kínai külpolitikája

• 1964 óta Kína atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkezik.

• Beavatkozik az ázsiai politikai eseményekbe (koreai háború, vietnami háború), és segítséget nyújt a kommunista eszme terjedéséhez.

• Az ázsiai térség vezető szerepére törekszik.

• 1950-ben elfoglalta és Kínához csatolta Tibetet.

• 1971-től az ENSZ BT állandó tagja vétó joggal.

• 1997-ben visszakapja az angoloktól Hongkongot, 1999-ben a portugáloktól Makaot.

• Ma a világ harmadik számú szuperhatalmának számít.

III. Izrael és az arab világ

A; A zsidó visszatelepülés

A XIX. századtól:  zsidók visszavándorlása Palesztinába (cionizmus). Összefüggő földterületeket vásárolnak meg az araboktól, és a sivatagból virágzó termőföldeket hoznak létre.

A két világháború között felgyorsul a bevándorlás (németek zsidóüldözése miatt).

Feszültség a zsidók és az arabok között (elveszik a hazájukat). Az angol hatóságok az arabok védelmében korlátozták a zsidó bevándorlást

B; Izrael létrejötte

A második világháború után az ellentétek fegyveres harccá fokozódtak. 1947-ben ENSZ döntés alapján 3 részre osztották Palesztinát.:

• Zsidó rész  - ebből megalakul 1948-ban Izrael állam.

• Arab rész - palesztin területek

• Jeruzsálem - nemzetközi igazgatóság alá kerül

C; Az arab-izraeli konfliktus

Az arabok a felosztást nem ismerik el és háborút kezdenek Izrael ellen, amit elveszítenek. Izrael több araboknak szánt területet is elfoglalt, ahonnan a lakosok elmenekültek a szomszédos arab államokba (menekülttáborok). A későbbi arab-zsidó háborúk is (5 db) Izrael győzelmével végződtek. Izraelt segítette az Egyesült Államok, illetve a világban élő zsidó származású tőkések.

Az arab államok nem ismerik el Izrael létét, illetve Izrael sem a palesztinok jogát egy önálló államra. Robbantások, rakéta támadások, merényletek és a válaszul érkező zsidó légitámadások jellemzik a köztük lévő feszült viszonyt a mai napig.

 

05. A déli félteke

I. A gyarmati rendszer felbomlása

Az első világháború után csak a vesztes államok veszítik el gyarmataikat, a második világháború után a győztesek is.

Okai:

• A háborúban meggyengültek a nagy gyarmattartók (pl. Anglia, Franciaország, Olaszország)

• A háború alatt ígéretet tettek: ha a gyarmat segíti őket a harcokban, függetlenséget kap.

• A gyarmatok fokozódó küzdelme a szabadságukért.

A volt gyarmattartók igyekeztek megtartani a gazdasági befolyásukat korábbi gyarmataikra.

II. Fekete Afrika

Afrika középső és déli része – a Szaharától délre eső területek.

Az 1950-es, 1960-as években kivívták függetlenségüket. (Legkésőbb Angola és Mozambik - portugál volt)

Problémáik:

• Az országok fejletlensége, gazdasági elmaradottsága.

• Kevés a tőke az ásványkincsek kiaknázásához.

• Írástudatlanság (80-90%-os), iskolázottság hiánya.

• Növekvő népesség, nincs születésszabályozás.

• Rossz egészségügyi helyzet (járványok, betegségek)

• Elsivatagodás, kevés termőföld.

• Kevés élelmiszer, éhínség egyes területeken. Rossz ivóvízellátás.

• A politikai vezetés gyakran diktatórikus csoportok kezébe kerül.

• Gyakoriak a törzsi, vallási belháborúk, katonai puccsok.

• Kevés helyen alakul ki a nyugati demokrácia.

• A nagyhatalmak (USA, Szovjetunió) gazdasági segítség fejében igyekeznek politikailag befolyásuk alá vonni.

III. Latin-Amerika

Közép- és Dél-Amerika jelenti Latin-Amerikát.

A második világháború - gazdasági fellendülés (ásványkincsekben gazdag országok)

Sok helyen diktátorok álltak az országok élén, akik katonai puccsal& szerezték meg a hatalmat. Később mind több helyen lesz demokratikus az államforma.

Az USA igyekezett beleszólni a politikai rendszerek alakulásába - célja az amerikabarát vezetés hatalomra segítése, gazdasági befolyásának növelése a térségben.

Kubában ezt nem sikerült, manapság a kőolajban gazdag Venezuela száll szembe az USA-val.

IV. Dél nyomora

A déli félteke elmaradottságának okai:

• Gyarmati múltjukból fakadó elmaradottság

• Egyenlőtlen gazdasági kapcsolatok a fejlett országokkal

Dél fő problémái:

A; Népességrobbanás (születések növekedése és a javuló egészségügyi helyzet eredménye)

B; Az élelmiszertermelés nem tudja követni a népesség számának növekedését – éhínség több helyen

C; Eladósodás: A felvett hiteleket nem a gazdaság fejlesztésére költötték, hanem a vezetők fényűzésére, a hadsereg felfegyverzésére, kirakat beruházásokra.

D; Óriási a különbség a városokban élő jómódúak, és a város körül és vidéken élő szegények között (nyomornegyedek)

E; Sok helyen nem alakult ki a demokrácia, diktátorok, katonai puccsok, erőszakos események jellemzik a térséget

Egyes országok egy-egy helyi adottságot kihasználva mutatnak fejlődést (pl. kőolaj, kakaó, kávé, banán, színesfémek) - monokultúrális rendszerek.

V. Az arab államok

• Észak Afrika és a Közel-Kelet térsége (iszlám vallás)

• vallási ellentét az arabok között is (síita-szunnita)

• éles szembenállás Izraellel (cél az elpusztítása)

• amerikaellenesség (terrorizmus támogatása)

• olaj kincs- jómód a vezetők számára (export)

• nők jogainak hiánya

 

 

06. A globalizálódó világ - globális problémák

 

I. A globalizáció& jellemzői

 

• A világkereskedelem kialakulása - óriás cégek létrejötte

• Növekvő áruszállítás kontinensek között - (hajózás, vasút, légi szállítás)

• Nemzetközi bankhálózatok létrejötte - a gazdaság befolyásolása

• Harmadik ipari forradalom korszaka (mikroelektronika, informatika) - óriási technikai fejlődés - csúcstechnika

• A gazdasági folyamatok az egész földet érintik - kölcsönhatás

 

II. A világ gazdasági központjai

 

• USA

• Európai Unió

• Távol-Keleti (Japán, Dél-Korea, Tajvan, Hongkong)

 

Feltörekvő államok: Kína és India

 

II. A világgazdaság árnyoldalai

 

• A megtermelt javak egyenlőtlen elosztása a Földön

• észak és dél -  fejlett országok - fejlődő országok gazdasági különbsége

  • fogyasztói társadalmak jóléte

  • elmaradott térségek szegénysége

  • gyermekmunka

  • eltérő bérszínvonal

• a vegyi anyagok felhasználása a mezőgazdaságban - egészségügyi hatások

 

III. Globális problémák

 

• A kultúra globalizációja - nemzeti jellegek háttérbe szorulása

• Környezetkárosítás, környezetszennyezés, globális felmelegedés

• Az atomenergia felhasználása( békés, vagy háborús cél, biztonságos felhasználás)

• A népesség számának növekedése - túlnépesedés - élelmiszertermelés problémái, ásványkincsek mennyiségének csökkenése

• Terrorizmus (politikai és vallási jellegű)

 

 

07. A kommunizmus bukása

I. Enyhülés Sztálin halálát követően

1953: meghalt Sztálin, új pártfőtitkár Hruscsov

Célja a sztálini terror és személyi kultusz felszámolása, egy élhetőbb, jobb szocialista rendszer megteremtése.

• Az 1956-os XX. pártkongresszus: leleplezi Sztálin bűneit, embertelen politikáját.

• A GULAG-ok foglyai amnesztiát kapnak

• Emelni kívánja az életszínvonalat (élelmiszerellátás, szolgáltatóipar fejlesztése, lakásépítések)

• Rendezi a Szovjetunió viszonyát Jugoszláviával - kibékül Titoval.

• Támogatja az űrkutatást

  • 1957 az első mesterséges hold fellövése (Szputnyik)

  • 1961 az első ember az űrben - Jurij Gagarin

Hruscsov problémái:

• Az enyhülő szorítás hatására felkelések a szocialista táborban: 1953 Kelet-Berlin, 1956 Lengyelország, Magyarország - vérbefojtás

• 1956 Szuezi válság: Az USA-val együttműködve lép fel Egyiptom védelmében

• 1962 Kubai rakétaválság - külpolitikai kudarcnak értékelik meghátrálását

• Belső ellenzéke támadja a túl engedékeny politikájáért

II. A Brezsnyev korszak

1964-ben megbuktatják Hruscsovot, és utóda a keményvonalas Brezsnyev lesz (1964-1982)

Brezsnyev 1968-ban meghirdeti a Brezsnyev doktrínát&: Ha valamelyik testvéri szocialista országban veszély fenyegeti a szocializmust, a szocialista tábornak joga van beavatkozni fegyveres úton is.

Alkalmazása: 1968 - a prágai tavasz eltiprása:

Prágai tavasz: Alexander Dubcek vezette csehszlovák kommunisták reformokat kezdtek egy jobb szocializmuséert:

• cenzúra megszüntetése

• politikai perek felszámolása, politikai foglyok szabadon bocsátása

• jobb gazdaságpolitika

• demokratikus reformok

A többi kommunista ország veszélyesnek tartja a mintát- szovjet katonai beavatkozás vet véget a reformoknak.

1979- afganisztáni orosz háborús beavatkozás - kudarc

III. A Gorbacsov féle politika

Brezsnyev után (1982) egy fiatal politikus Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere (1985-1991)

Súlyos gondokkal kellett megküzdenie:

• gazdasági gondok, rossz termelési struktúra, állandósuló áruhiány

• tudományos és technikai  lemaradás a fejlett nyugathoz képest

• az ország jövedelmének nagy részét a fegyverkezési versenyre és óriási hadseregére költötte

• nemzetiségi ellentétek a Szovjetunión belül (a túlzott orosz irányítás)

Reformokkal próbálkozott:

• Peresztrojka&: A gazdaság átalakítása, versenyképessé tétele

• Glasznoszty&: A politikai rendszer átalakítása, szabadságjogok érvényesítése, szabad választások.

• Az atomfegyverekről szóló fegyverzetkorlátozási szerződést írt alá az USA-val. (Nobel békedíjat kapott)

• Elismerte a népek önrendelkezésének elvét.

Remélte, hogy meg tudja őrizni a kommunista párt vezető szerepét.

IV. A Szovjetunió felbomlása

A szabadabb légkör hatására komoly változások kezdődtek:

• A Kommunista Párt népszerűségvesztése (bírálatok a sajtóban)

• A Szovjetunió népeinek elszakadási törekvései (pl. a balti államok függetlensége)

• A kelet-európai szocialista országokban megerősödik az ellenzék. Céljuk: a szovjet csapatok kivonása és szabad választások megtartása. (Románia kivételével mindenhol békésen történik meg az átmenet a demokráciába (1989-1990) - berlini fal lebontása, NDK-NSZK egyesülése).

• 1991-ben kommunista fegyveres puccs Gorbacsov ellen=> sikertelen. Borisz Jelcin  lesz Oroszország elnöke.

• 1991-ben felbomlott a Szovjetunió. (próbálkozás: FÁK) - szerepét Oroszország veszi át.

 

 

08. Az európai integráció

I. Az európai együttműködés szükségessége

A XIX. században felmerülő gondolat: egy amerikai (USA) mintára létrehozandó Európai Egyesült Államok - a nacionalizmus& meggátolta.

A második világháború után Európa meggyengül, elveszíti hagyományos vezető szerepét.

A Marshall-segély Nyugat-Európában óriási gazdasági fejlődést eredményez:

• Megindul a nyugati államok gazdasági együttműködése

• Rendezik vitás politikai klérdéseiket. (Franciao. - Németo.)

II. Az európai integráció& - az Európai Unió előzménye

A; Európa Tanács

• 1949. Az strasbourgi székhelyű az Európa Tanács létrehozása: a nyugati államok politikai együttműködésének szándékát jelezte.

B; Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió)

• 1951-ben az NSZK, Franciaország, Olaszország és a BeNeLux államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió)

• Célja a gazdasági együttműködés az acél és szénkészletek felhasználására és ellenőrzésére.

C; Európai Gazdasági Közösség (EGK) - Közös Piac

1957-ben Róma: létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), másnéven Közös Piacot - igazi gazdasági együttműködés

• Eltörölték a tagállamok közötti vámhatárokat.

• Biztosították a tőke és a munkaerő szabad áramlását a tagállamok között.

D; Európai Közösség

Több gazdasági szervezet összevonásával jött létre 1967-ben a Európai Közösség, amit közvetlenül az Európai Unió elődjének tekinthetünk.

• Megalakulásakor 6 tagja volt:  NSZK, Franciaország, Olaszország és a BeNe Lux államok

• 1973-ban csatlakozik hozzá Anglia, Írország, Dánia

• 1981-ben Görögország

• 1986-ban Spanyolország és Portugália

E; Európai Unió

1992-ben az Európai Közösség felveszi az Európai Unió nevet. Megalakulásakor 12 tagállama volt. Ezt jelképezi a zászlajában a 12 csillag.

III. Az Európai Unió szervezet, működése

Az Unió lényege egy föderációs elven működő Európa, melyben a tagállamoknak megmarad az önállósága, de saját törvényeiket a közösen elfogadott uniós jogszabályokhoz kell igazítani.

Az Európai Unió költségeit a tagállamok befizetései fedezik

Az Európai Unió fontosabb szervei:

A; Európai Parlament (székhelye: Strasbourg)

• Az Európai Parlament képviselőit a tagállamok polgárai választják 5 évre.

• Az Európai Parlamentben pártfrakciók működnek (Néppárti frakció, Liberálisok, Szocialisták, Konzervatívok...)

• Felügyeli az Európai Bizottság munkáját.

B; Európa Tanács (székhelye: Brüsszel)

• Tagjai a tagállamok miniszterelnökei.

• Itt születnek a fontos döntések

• Félévente más soros elnöke van

C; Európai Bizottság (székhelye: Brüsszel)

• Az Európai Unió kormánya.

• Ide minden tagállam egy biztost küld, aki valamilyen szakterületet felügyel.

• Itt kezdeményezik a szükséges jogszabályokat és végrehajtják az elfogadott törvényeket.

• Elnöke 2004-től José Manuel Barroso (portugál)

D; Európai Bíróság (székhelye Luxemburg)

• Az Unió legfőbb igazságszolgáltató szerve.

• Vizsgálja, hogy a tagállamok betartják-e vagy megsértik az uniós jogszabályokat, törvényeket

• A tagállamok közötti vitás kérdésekben foglal állást

IV. Az Európai Unió további fejlődése

A; Az Európai Unió további bővülése

• 1995-ben csatlakozik az Unióhoz Ausztria, Svédország, Finnország

• 2004-ben további 10 tagállam: Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta.

• 2007-ben Románia és Bulgária

• Ma 27 tagállama van az Európai Uniónak

• Jelenleg Horvátországgal, Macedóniával és Törökországgal folynak csatlakozási tárgyalások

B; Az integráció további lépései

• 1995-ben elfogadjál a schengeni egyezményt, mely biztosítja a határok szabad átjárhatóságát a tagállamok között.

• 2002-ben bevezetik az eurót, mint közös fizetőeszközt. Csak a megfelelő gazdasági fejlettségű országok csatlakozhatnak az euroövezethez.

V. Az Európai Unió jelentősége

• 400 milliós lakosságú gazdasági együttműködést és piacot jelent.

• Biztosítja a szabad vállalkozást, munkavállalást az Unió országaiban.

• Az uniós polgárok bármely államban élhetnek, tanulhatnak.

• Az Unió támogatja és összehangolja a gazdaság működését. Felzárkóztatja az elmaradottabb országokat.

• Közösen védik a kulturális és természeti értékeket.

Eredmény:

• Nő a szociális biztonság a közös Európában.

• Csökkennek a nemzetek közötti ellentétek

• Sikeresebb a gazdasági válságok kezelése

• Nő Európa súlya a világpolitikában és a világgazdaságban

 

 

Évszámok

Az ENSZ létrejötte	1945. június
A második világháború befejezése	1945. szeptember 2.
Polgárháború Kínában	1946-1949.
A Kínai Népköztársaság megalakulása	1947.
India függetlensége és kettészakadása	1947.
A párizsi békeszerződés	1947. február
Marshall-segély	1947.
A Truman doktrína meghirdetése	1947.
Izrael megalakulása	1948.
A berlini blokád	1948. július-1949. május
Az NSZK létrejötte	1949. szeptember
Az NDK létrejötte	1949. október
A NATO megalakulása	1949.
A szovjet atombomba elkészítése	1949.
A koreai háború	1950-1953.
Hidrogénbomba az USA-ban	1952.
Hidrogénbomba a Szovjetunióban	1953.
Felkelés Kelet-Berlinben	1953.
Sztálin halála	1953.
A Varsói Szerződés megalakulása	1955.
Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) létrehozása	1957
A berlini fal építésének kezdete	1961.
Az "el nem kötelezett" országok mozgalmának megalakulása	1961.
A kubai rakétaválság	1962.
A vietnámi háború	1964-1973.
Brezsnyev pártfőtitkársága a Szovjetunióban	1964-1982
A "prágai tavasz"eltiprása	1968
Gorbacsov pártfőtitkársága a Szovjetunióban	1985-1991
A Szovjetunió felbomlása	1991
Az Európai unió megalakulása	1992
A schengeni egyezmény elfogadása	1995
Az euro fizetőeszköz bevezetése az Európai Unióban	2002
Magyarország felvétele az Európai Unióba	2004

Oldal: Történelem 8. IV. fejezet
álltalános isk. tantárgyak, kötelező olvasmányok vázlatosan és röviden - © 2008 - 2024 - erikhadrevi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat