II. FÉLÉV
IONVEGYÜLET-fémes kötés
Jellemzőik:
- ellentétes töltésű ionokból felépülő vegyületek
- ionok számaránya vegyületeikben meghatározott
- bennük a + és – töltések száma egyenlő->semlegesek
- ellentétes töltésű ionokat elektromos vonzás tartja össze-IONKÖTÉS
- jelölésük képlettel: NaCl; MgCl2
- ionrácsba rendeződnek általában, csak vegyületekben fordul elő
FÉMES KÖTÉS
-fémek jellemzői: szilárd(kivéve a Hg, );
színük szürke(kivéve a réz, arany)
fény visszaverők
elektromosságot, hőt jól vezetik
jól megmunkálhatók
-a fématomok a külső elektronhéjukon kevés, lazán kötött e- t tartalmaznak->elektronfelhő
-fémrácsban lévő fémionokat a közös e- felhő tartja össze.
A kémiai kötés
Fogalma:
A kémiai részecskék ( atomok, ionok, molekulák )között létesülő kapcsolat.
A kötések közötti erősség szerint:
Elsőrendű kötések: ionos, kovalens, fémes
Másodrendű kötés: pl.:molekulák közötti kapcsolat
Ionok:
Elektromos töltéssel rendelkező kémiai részecskék
Pozitív töltésű: elektronleadással keletkezik (kation), oxidációnak nevezzük. 107. o.
Negatív töltésű : elektron felvétellel keletkezik (anion), redukciónak nevezzük. 107.o
Töltésszám:
A leadott vagy felvett elektronok száma az ion töltésszáma.
atom--------->pozitív töltésű ion(kation) +e-
atom+e------>negatív töltésű ion(anion)
106. oldaltól 108. oldalig a tk.-ból,
valamint a mf. feladatai.
AZ ATOMOK ÉS AZ ELEMEK
1. Az anyagokat alkotó parányi részecskék az ATOMOK.
2. Az ELEMEK azonos atomokból felépülő egyszerű anyagok.
3. A VEGYJEL az elem és az atom kémiai jele, az elem latin vagy görög nevének a rövidítése.
4. Következő vegyjeleket kell tudni:
Ag,
Al,
Au,
B,
Be,
Br,
C,
Ca,
Cl,
Cu,
F,
Fe,
H,
He,
Hg,
K,
Li,
Mg,
N,
Na,
Ne,
O,
S,
Zn
Az anyagmennyiség
1. Az anyagmennyiség mértékegysége a MÓL, jele: a MOL.
2. 1 mol anyag 6*1023 db részecskét tartalmaz.
Avogadro-állandó : NA=6.10231/mol
N=n*NA
3. Moláris tömeg: jele: M
mértékegysége: g/mol, kg/mol
m=n*M
4. A vegyjel jelenti az elem, ill. atomja nevét--minőségi jelentés
1 db atomot---------mennyiségi jelentése
1 mol atomot
6*1023 db atomot
1 mol atom tömegét gr-ban
AZ ATOM FELÉPÍTÉSE
AZ ATOMMAG ELEKTRONFELHŐ
nukleonok:
protonok :p+ elektronok:e-
neutronok:n0
elemi részecskék /98.oldal táblázat/
1. rendszám=protonszám=elektronszám 6 C
2. tömegszám=protonszám+neutronszám 12 C
3. Elem azonos protonszámú atomokból felépülő egyszerű anyagok
AZ ELEKTRONFELHŐ SZERKEZETE
-A szinteken meghatározott számú elektron lehet: 2,8,18,32….
-A közel azonos energiájú elektronok ELEKTRONHÉJAT alkotnak. Jelölésük sorszámmal, vagy nagybetűkkel: K,L,M,N, /101.old. tábl./
ENERGIAMINIMUM ELVE:
a természetben minden így az elektron is a lehető legkisebb energiájú állapot elérésére törekszik.
-A magtól távolabb lévő elektronok energiája nagyobb, mint a közelebbiekké.
-A külső héjon lévő elektronokat/a legnagyobb energiájúakat/,
és a kémiai reakcióban résztvevőket VEGYÉRTÉKELEKTRONOKNAK nevezzük.
Lehetnek párosítatlanul és párokban is.
-Az elektronszerkezet jelölhető: energiadiagrammal
vagy vegyjel mellé írt számokkal. /102, 103. oldal/
2. Telített héj: ha egy héjon annyi elektron mozog, amennyi maximálisan lehetséges.
Telítetlen héj: ha egy héjon nem éri el a maximálisan lehetségest.
Atomtörzs: atommag és a telített héjak
Atom=atomtörzs+vegyértékelektronok
Az atomszerkezet és a periódusos rendszer
Mengyelejev: az elemek, az atomok tudományos rendszere.
Sorok: periódus: megegyezik az elektronhéjak számával
arab számmal jelöljük (1. , 2...7)
Oszlop: csoport. Főcsoport: megegyezik a külsőhéj elektronjainak számával
Mellékcsoport .
- római számmal jelöljük (I. A, II.A, I.B, II.B, ...VIII)
Rendszám: az atom sorszáma. Megegyezik a protonok és elektronok számával.
Nemesgázszerkezet: nyolc külső elektronos szerkezet. Az energiaminimum állapotában vannak. Minden atom erre "törekszik". (tk. 105. old.)
I.félév
Az anyagok csoportosítása:
82. oldal
Kémiailag tiszta anyagok,
Egyszerű anyagok, Összetett anyagok
Elemek , vegyületek, keverékek, elegyek
fémek:vas, réz, ólom víz homok
nemfémek:hidrogén,
oxigén,
nitrogén vas-szulfid ecet, kőolaj
félfémek: bór cukor levegő
szén-dioxid csapvíz
A keverékek szétválasztása alkotórészeire.
1. Keverék: -a természetben a legtöbb anyag.
-összetett anyag: fizikai változással
összetevőire választható
-halmazállapota szerint lehet
csoportosítani az összetevőit
2. Szétválasztási eljárások: 87. old
Vizes oldatok kémhatása
1. Indikátor fogalma: színváltozással jelzik az oldat kémhatását.
meggylé, vöröskáposztalé,céklalé, tea, lila hagyma , univerzális indikátor papír, fenolftalein, lakmusz
2. pH : A pH érték jellemzi az oldat savasságának vagy lúgosságának a mértékét. Számadat. 78. oldal
3. Kémhatások:SAVAS: pH-ja 7-nél kisebb
LÚGOS: pH-ja 7-nél nagyobb
SEMLEGES: pH-ja 7
Fogalma: 78. old.
4. Közömbösítés: savas és lúgos kémhatású oldatok kölcsönhatása. Folyamat: semlegesítés
bázis+sav=só +víz
Oldatok és az oldatok töménysége
Az oldatok oldószer: víz, benzin, alkohol, éter, benzin, benzol, terpentin, szén-tetraklorid
oldott anyag: hipermangán, kálium-nitrát, réz-szulfát, jód,
nátrium-klorid
oldat = oldott anyag +oldószer
oldhatóság: 69-70. oldal
telítetlen: oldandó anyagból még több is oldódhat adott hőmérsékleten
telített: oldandó anyagból többet már nem lehet feloldani adott
hőmérsékleten
túltelített oldatok: több oldott anyagot tartalmaz, mint adott hőmérsékleten a telített oldat
Az oldatok töménysége
Hígítás:oldószer vagy hígabb oldat hozzáadásával
Töményítés: oldandó anyag hozzáadása vagy töményebb oldat adagolásával illetve oldószer elpárologtatása
Tömegszázalékos oldatok: 100gram oldat hány gram oldott anyagot tartalmaz
m/m%= mo.anyag: moldat*100
tömeg%=oldott anyag tömege:oldat tömege*100
Gyakorlás majd írásbeli felelet a vízből és az oldatokból !
A víz a környezetünkben
1. Természetes vizek: esővíz, hó tenger vize, folyók, tavak
2. Természetes vízekben előforduló anyagok:
a, szilárd anyagok: vízkő
b, gáz halmazállapotú anyagok: oxigén, nitrogén, szén-dioxid
c, folyékony anyagok: oldott kalcium és magnézium sók
3. Kemény víz, lágy víz, vízlágyítás
4. A víz a mindennapokban:
a, ivóvíz jellemzői
b, ásványvíz
c, termálvíz
5. A szennyvizek:
a, keletkezésük
b, szenyvíztisztítók jellemzői
c, a víz öntisztulása
A víz
/ A víz a környezetünkben: kis előadás/
1. Tulajdonsága: színtelen, szagtalan,íztelen, folyadék, nem gyújtható meg, égést nem táplálja
2. fagyáspont: 0 Celsius
forráspont:100 Celsius
sürűség: 1 kg/dm3
3. A víz vegyület, összetett anyag. Kémiai változással bontható összetevőire. Alkotórészek aránya állandó. Az alkotórészek elvesztik eredeti tulajdonságaikat.
4. Bomlás :
víz-----hidrogén+oxigén endoterm
5. Egyesülés:
hidrogén+oxigén-------víz exoterm
A földgáz és a kőolaj
1.Szénből és hidrogénből álló keverék-szénhidrogén
2.Keletkezésük:
-elpusztult élőlényekből,
-levegőtől elzártan,
- nagy nyomáson,
-évmilliók során
3. Földgáz.
-színtelen, éghető, gáz
-fő összetevője a metán
-fűtőgázként és vegyipari alapanyag
4. Kőolaj:
A/-sötétszínű, sűrű, víznél kisebb sűrűségű, folyadék, kormozó lánggal ég,
-Kőolaj párlatai: benzin, petróleum,gázolaj,pakura
B/ párlatok tulajdonságai:
-benzin: jellegzetes szagú, könnyen párolgó, tűzveszélyes folyadék, jó oldószer, gőzei mérgezők
-petróleum: jellegzetes szagú, halványsárga, folyadék, kerozint gyártanak belőle
-gázolaj vagy dízelolaj: kellemetlen szagú, sárga folyadék
-pakura: sötétbarna, sűrű folyadék, aszfalt a végterméke
II. félév:
II. FÉLÉV
AZ ATOMOK ÉS AZ ELEMEK
Ag,
Al,
Au,
B,
Be,
Br,
C,
Ca,
Cl,
Cu,
F,
Fe,
H,
He,
Hg,
K,
Li,
Mg,
N,
Na,
Ne,
O,
S,
Zn
…….óra
összefoglalás, gyakorlás
Az égés
A,- lassú égés: nincs fényjelenség, nem szükséges magas hőmérséklet, exoterm pl.rozsdásodás, fa korhadása, emésztés B,-gyors égés : fényjelenség kíséri, magas hőmérséklet, feltételei:éghető anyag, oxigén, gyulladási hőmérséklet, exoterm C,-oxidáció: oxigénnel való reakció, oxidok keletkeznek vas+oxigén=vas-oxid réz+oxigén=réz-oxid szén+oxigén=szén-dioxid D,-öngyulladás: a lassú égés gyors égéssé alakulása E,-tökéletes, tökéletlen égés |
|
A tűzgyújtás és a tűzoltás |
a gázláng helyes meggyújtása, kiselőadás |
Az ásványi szenek |
tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit kiselőadás |
A mesterséges szenek |
száraz lepárlás; koksz, korom, aktív szén; adszorpció, adszorpcióképesség, adszorbens kiselőadás |
Energiaforrások |
kiselőadás |
Az égés kémiai reakció!
1. óra
Ismerkedés a kémia tantárggyal
1. A kémia tárgya, jelentősége
Foglalkozik: az anyagok összetételével
szerkezetével
tulajdonságaival
átalakításával
előállításával
felhasználásával
-vegyipar
-szerves anyag
- szervetlen anyag
-így tanuld a kémiát
2. A kísérletezés célja
-természettudomány
-kísérlet
-kísérletezés rendszabályai
3. Laboratóriumi edények
–üvegből, porcelánból, fából, fémből készült edények, eszközök neve, rajza, helyes használata
4. Tömeg, térfogat, sűrűség mérés
Az anyagok és tulajdonságai
A: fizikai tulajdonságok
érzékszervekkel méréssel
szín, szag, halmazállapot olvadáspont, forráspont,
anyagok fénylése, sürűség, elektromos
törékenysége, keménysége ellenállás
Vizsgálat során az anyag minősége nem változik!
Érzékszervekkel és mérőműszerrel állapítható meg!
B: kémiai és biológiai tulajdonságok
éghetőség,erjeszthető, bontható, átalakítható
Vizsgálat során milyen anyagokkal , milyen körülmények között lép kölcsönhatásba!
Gázok, folyadékok, szilárd anyagok
kicsiny részecskékből épül fel,nincsenek helyhez kötve, helyhezkötöttek
nincs önálló alakjuk, nincs állandó alakjuk, önálló alak, részecskék között üres hely van, elgördülnek egymáson, kristályos,
állandó rendezetlen mozgás, kisfokú rendezettség, nem kristályos/amorf/
diffuzió nagyfokú rendezettség
Házi feladat: 22. oldalig tanulni . Kérdések és feladatok. Mf. 11. old.. 2,3,4,5,7.feladat.
Energiaváltozások
Endoterm Exoterm
belső energia nő belső energia csökken
környezet E csökken környezet E nő
Olvadás, lecsapódás
Párolgás fagyás
forrás
szublimáció
Az anyagok változásai
A: Szerkezetváltozás szerint:
1.Fizikai változás
-csak halmazszerkezetük változik
-nem keletkezik más minőségű anyag
2. Kémiai változás
-új anyag keletkezik
magnézium+oxigén magnézium-oxid -E
kén+oxigén kén-dioxid -E
vas+kén vas-szulfid -E
cukor szén+víz +E
3. Biológiai változás
-legösszetettebb folyamat
-fizikai és kémiai átalakulás
-változásegyüttes-életjelenség
B: A belső energia változás szerint: