01. Európa új arca
I. A középkor
kezdete: 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása
vége: 1492 Amerika felfedezése
szakaszai:
Korai középkor: V-X. század
Virágzó (érett) középkor: XI-XIII. század
Késői (hanyatló) középkor: XIV-XV. század
II. A Germánok
A germán társadalom:
király (a törzs élén)
katonai vezetők
szabad germán harcosok
rabszolgák
A katonai vezetők kincseket, rabszolgákat és földet kaptak a királytól szolgálataikért =>vagyoni különbségek kialakulása
A korszak elnevezése: feudalizmus&.: A középkorra jellemző gazdasági és társadalmi rend.
III. Az ókori városok pusztulása
Barbárok dúlása -> városok pusztulása -> lakosság vidéken a földbirtokosoktól kért védelmet.
IV. Bizánc
A Keletrómai Birodalom központja Konstantinápoly (görögül Bizánc). Róma örökösének tekintették.
Lakói görögül beszéltek
Gazdagsága: kereskedelem és a beszedett adókból.
A kereszténység keleti központja. Főpapja a pátriárka, de a császár az egyház feje is.
Zsinat&, a legmagasabb szintű egyházi tanácskozást. Itt döntöttek a vallás fontos kérdéseiben. A császár hívta össze.
V. Kísérlet a Római Birodalom felújítására
Justinianus császár hódításai - sikertelen.
02. Az uradalom
I. A földesurak és jobbágyok
A középkorban minden föld a királyé és a földesuraké volt.
A; Kikből lettek a földesurak?
római előkelők
barbár vezérek és katonai kíséretük
főpapok
B; Kikből lettek a jobbágyok?
római bérlők, földművesek
felszabadított rabszolgák
lesüllyedt szabad germán harcosok
A jobbágyok személyükben nem voltak szabadok, az uruktól függtek (pl. házasság engedéllyel, az ura ítélkezett fölötte...)
II. Az uradalmak
Uradalom&: földesúri birtok, amit két részre osztott:
majorság&: A földesúr saját kezelésű földje, amit a jobbágyok ingyenmunkával (robot) művelnek meg
jobbágytelkek&: A földesúr a földje egy részét parcellákra osztotta, amit a jobbágyok kaptak örökös használatra. Cserébe jobbágyi szolgáltatásokkal tartoznak.
III. A jobbágytelek és a jobbágyi szolgáltatások
A; A jobbágytelek részei:
házhely
konyhakert
szántó
B; Jobbágyi szolgáltatások:
terményadó (termés tizede)
ingyenmunka (robot&)
ajándék jeles alkalmakkor
IV. A mezőgazdaság fejlesztése
A jobbágy fejlesztette gazdaságát:
A; A termelési módszerek fejlődése
Kétnyomásos gazdálkodás&: A földet két felé osztják. Egyik felét megművelik, a másik részen (ugar&) állatokat legeltetnek. A következő évben a két részt felcserélik, így a föld nem merül ki.
Háromnyomásos gazdálkodás&: A földet három felé osztják. Egyik részbe tavaszi vetésű gabona kerül, a másikba őszi vetésű, a harmadik ugar lesz, ahol legeltetnek. Ezt évente váltogatják.
Előnye: Több termés, a föld 2/3-a terem, nem csak a fele.
B; Új eszközök alkalmazása:
szügyhám
nehézeke
V. Az önellátó gazdálkodás&
Korai középkor -> a kereskedelem visszaesett. A faluközösség igyekezett mindent előállítani, amire szüksége volt.
03. A középkori egyház
I. A kereszténység elterjedése
A pogányok áttérése a keresztény hitre.
A falvakban templomokat építettek. A plébános - a falu papja (istentiszteletek (misék), házasságkötések, keresztelők, temetés).
A jobbágyok egyházi adót fizettek (tized&).
Vasárnap és ünnepnapokon kötelező volt a templomba járás, tilos volt dolgozni.
II. A papság
A; Világi papok (az emberek között élnek)
pápa (a keresztény egyház feje)
érsek (legelőkelőbb főpap)
püspök (főpap)
plébános
A főpapokat kezdetben a király nevezte ki, nem a pápa
B; Szerzetesek
Zárt közösségekben, kolostorokban éltek. Vezetőjük az apát vagy a perjel. Életük szigorú szabály szerint zajlott (regula)
Fontos tevékenységeik:
imádkozás
a kolostor földjeinek művelése, mintagazdaságok létesítése
új termelési módszerek kitalálása és terjesztése, növények nemesítése
betegek gyógyítása, ápolása
tanítás, oktatás
szegények támogatása
kódexek& másolása
Eddig kell leírni a vázlatot!
III. Egyházi kifejezések
szentek&: Életükben valamilyen keresztény erény gyakorlásában kitűnt személy, aki csodát is tett.
legendák&: Szentek életéről, csodáiról szóló történetek.
ereklye&: Szentektől visszamaradt tárgyak, testrészek, melyeknek csodatévő erőt tulajdonítottak.
IV. Az eretnekek
A zsinatokon& fogadták el az egyház hivatalos tanítását. Eretneknek:& az egyház tanításával szembeforduló személyek. Üldözték őket.
V. A román stílus
A korai középkorra jellemző építészeti stílus:
Fontos jellemzői:
vastag falak, tömör tornyok (védelmi szerepet is betölt)
bejárata félköríves, faragványok, szobrok díszítik
keskeny, lőrésszerű, ablakok
félköríves, kőből készült mennyezet, azaz boltív
hosszanti elrendezés, főhajós, oldalhajós megoldás
belsejében faragott oszlopfők lés szobrok találhatók
a falakat falfestmények (freskók) díszítik (bibliai témák)
04. Az iszlám
I. Az arabok
Lakóhelyük: az Arab-félsziget
Foglalkozásuk: nomád pásztorkodás ((ló, teve, kecske), kereskedelem (karavánok)
Fontos központjuk: Mekka (karavánutak találkozása) Itt található a szent Kába-kő (meteorit) - vallási szent hely.
Korai vallásuk: természetimádás (sziklák, források tisztelete)
II. Az iszlám kialakulása
Mohamed (mekkai kereskedő) az iszlám alapítója. Követői: mohamedánok, muszlimok.
Az iszlám születése 622 - Mohamed menekülése Mekkából Medinába. --> az iszlám időszámítás kezdete.
Szent könyvük a Korán.
III. Az iszlám öt alaptanítása
Egy igaz isten van Allah és Mohamed az ő prófétája.
Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva.
A Ramadan havi szent böjt megtartása (napkeltétől napnyugtáig nem szabad enni)
Alamizsna (irgalmasság) - A jómódúak támogassák a szegényeket, betegeket, árvákat
Zarándoklat - Minden muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába a szent Kába-kőhöz.
IV. Az arab birodalom
Mohamed utódai a kalifák (egyházi és állami vezetők): az arab törzseket egyesítve hatalmas birodalmakat hoztak létre.
Céljuk az új vallás terjesztése és a hitetlenek ellen vívott szent háború (dzsihád)
Elfoglalták Észak-Afrikát, Spanyolország és Portugália területét.
Az iszlám tudósoknak köszönhetjük az ókori tudósok (görög, római, indiai, perzsa) munkáinak összegyűjtését és megőrzését az utókor számára.
05. A nyugati keresztény császárság
I. A frankok
A frankok: Ny-Európa: francia, belga területek
Felvették a kereszténységet, visszaverték az arab hódítást.
Kis Pippin megvédte a pápát ellenségeitől és neki adományozta Rómát és környékét. Létrejött a Pápai Állam.
II. Nagy Károly uralkodása
Nagy Károly elfoglalta Itália északi felét és a német területeket.
800-ban a pápa császárrá koronázta (a Római Birodalom örökösének tekintette magát):
Központja Aachen volt.
III. A hűbéri láncolat
Csak földesurak között jöhetett létre.
A király (hűbérúr) hűséges embereinek földet adományoz: hűbérbirtok. Aki kapja a földet, a király hűbérese lesz. Hűséggel és katonai szolgálattal tartozik urának. A hűbérúr védelmet ígért hűbéresének, peres ügyekben igazságot szolgáltat neki, és támogatja a családját, ha a hűbérese meghal.
Ha a hűbéresnek sok földje volt, annak egy részét tovább adományozhatta hűséges embereinek, így maga is hűbérúrrá vált, akinek pedig a földet adta, a hűbérese lett.
Ez a hűbéri láncolat& . Az adományozást hűbéresküvel pecsételték meg.
IV. A frank birodalom felosztása
Nagy Károly halála után felosztották birodalmát:
Nyugati Frank királyság (későbbi Franciaország)
Keleti Frank királyság (későbbi Német-római Császárság)
Középső Frank királyság (Lotaringia és Észak-Itália)
V. A keresztény egyház kettészakadása (szkizma)
A pápa nem fogadta el, hogy a bizánci császár irányítsa az egyházat- 1054 egyházszakadás (szkizma)
Róma követői: római katolikus egyház - latin nyelvű szertartások
Bizánc követői: görög keleti (ortodox) egyház - görög nyelvű szertartások
06. A keresztes hadjáratok kora
I. A lovagok&
Középkor - páncélos lovas harcmodor (drága felszerelés)
Földesurak = lovas harcmodor = lovagok (nemesek)
A; A lovag felszerelése:
nagytestű csatamén
páncélzat (sodronying, mell-, kar-, láb vértek, pajzs)
sisak
fegyverek (lándzsa, kopja, egyenes kard, buzogány, csatabárd)
a lovag kísérete (apródok, fegyverhordozók)
B; Harcmodor
Kis létszámú csapatok -> nyílt mezőn -> ember ember elleni küzdelem.
Az ellenfelet nem ölik meg (váltságdíjat kérnek érte). A győztes megkapja ellenfele lovát és páncélzatát.
II. Lovagi életmód, lovagi erények
A; Lovaggá válás
6 évesen apród lesz apja hűbéruránál (tanulja a fegyverforgatást, lovaglást, testedzést és a lovagi műveltséget)
később fegyverhordozó lesz
18 évesen lovaggá avatás
B; Lovagi életmód
Fő tevékenységük a harc és az arra való felkészülés (lovagi tornák, vadászat, gyakorlás)
Címerek: a lovagok megismerését segítik a harcmezőn (páncélon, pajzson, lótakarón)
C, Lovagi erények
Hűség a királyhoz és hűbérurához
Bátorság a harcban
Buzgó vallásosság, az egyház védelmezése
A nők tisztelete
A zene és költészet ismerete (lovagköltők - trubadúrok)
A gyengék, elesettek védelmezése
III. A keresztes háborúk
Keresztes háborúkat& a pápa hirdetett. Céljuk a Szentföld (Jeruzsálem és környéke) felszabadítása volt (arab uralom alól). A résztvevőknek bűnbocsánatot ígért, és hogy haláluk után a mennyországba jutnak.
Hét nagyobb és több kisebb hadjárat indult. Elfoglalták Jeruzsálemet és több várost, de nem maradt tartós a hódítás.
Igazi eredmény: Az arab kultúra megismerése, új termények, szokások meghonosítása Európában (pl. rizs, barack, dinnye, cukor, szélmalom, fejlett fémmegmunkálás, hajózási eredmények)
07. Élet a középkori városokban
I. A középkori városok
Korai középkor: városok hanyatlása, visszaesik a kereskedelem - önellátás
Virágzó középkor: városok fejlődése - a kereskedelem és árutermelés fejlődése
A; Hol jöttek létre a középkori városok
nagyobb útvonalak találkozásánál
folyóátkelőhelyeknél, réveknél, hidaknál
kikötőhelyeknél
királyi, földesúri vagy egyházi központok körül
völgyek bejáratánál
B; Városok lakói
Lakói a polgárok - főleg iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.
C; Városok képe
vastag falak veszik körül
szűk utcák, egymás mellé épített házak
lakossága kevesebb
nem komfortos (nincs vízvezeték, szennyvízelvezetés, kövezett út)
gyakoriak a járványok
központja a főtér (vásártér), itt van a templom és a városháza
II. Polgárjog és városi kiváltságok
Teljes jogú polgár: aki a városban valamilyen tulajdonnal (ház, műhely..) rendelkezett. Ők választották a város vezetőit és vehettek részt a város irányításában.
A városok előjogai, kiváltságai:
vásártartási jog,
önkormányzat választása (városi tanács és polgármester)
bíró választása
évi egy összegben való adózás
A városi kiváltságokat a király vagy földesúr által kiadott oklevelekben rögzítették
III. A céhek
A céh&, az azonos szakmában dolgozó iparosok szervezete volt. Iparos tevékenységet csak a céhek tagjai folytathattak. Akik céhen kívül próbáltak meg iparral foglalkozni, kontároknak& nevezték.
A céh működését a céhszabályzat rögzítette. Előírták, hogy:
mennyi árut készíthettek
milyen eszközökkel dolgozzanak
a munkaidő kezdetét és végét
milyen minőségű terméket készítsenek
mennyiért adhatják el az árut
A céh a céhmester tulajdona volt. Céhlegények és inasok dolgoztak nála.
A céh szerepet vállalt a város életében (pénz a falak megerősítésére, őrség...)
08. Támad a török
Ezt a vázlatot csak az 5.c-nek kell leírni!
I. A Török Birodalom
XIV. században Kis-Ázsiában jön létre az Oszmán Birodalom. (alapítója: Oszmán).
Uralkodója a szultán (hatalma korlátlan volt). Az iszlám vallást követték.
Céljuk a hit terjesztése és a hitetlenek elleni harc.
II. A török hadsereg
Nagy létszámú (100 000 fő)
Legerősebb fegyverneme a gyalogság - janicsárok&-, és a lovasság - szpáhik&.
Külföldi zsoldosokat is alkalmaztak (pl. tüzérség).
III. Bizánc meghódítása
A török hódítás iránya: Európa déli és keleti fele (Balkán). 1453-ban elfoglalták Bizáncot.
09. A humanizmus és a reneszánsz
Csak az 5.c osztálynak kell leírni!
I. A "sötét" középkor
A; A korai középkor
A műveltség visszaeset. Kevesen tudtak írni, olvasni. Az oktatást az egyház végezte (főleg papképzés).
B; Virágzó és késői középkor
Nőtt az egyetemek száma (a hét szabad művészetet és tudományokat oktattak (teológia, jog, orvoslás...))
A tanulás fontos formája a vita (latin nyelven).
XV. század: Könyvnyomtatás feltalálása (Johann Gutenberg) - tudás terjedése.
II. A humanizmus
Újra felfedezték az ókori szerzők munkáit, akik az élet és a természet szépségeiről, örömeiről írnak <---> keresztény életfelfogás (a földi lét a szenvedés színtere, a boldogság a mennyországban).
Humanisták: A Földön kell boldognak lenni (az alkotó munka, a mindennapi élet és a szerelem örömei)
III. A reneszánsz
Jelentése: újjászületés
A XIV. században Észak-Itáliából bontakozik ki. Jelentős képviselői Michelangelo és Leonardo Da Vinci.
Festészetben, szobrászatban az emberi test élethű ábrázolására törekedtek.
Az ókori görög és római műveket tekintették példaképnek.
IV. A reneszánsz építészet
Templomokat, palotákat emeltek ebben a stílusban.
Az épületek vízszintesen terjeszkedtek (nem fölfelé)
Fontos az arányosság és a szimmetria.
Oszlopokat, kupolát, ablaksorokat, görög díszítéseket alkalmaztak.
Fontos volt a belső kényelem
Fontosabb évszámok
A középkor |
476-1492 |
A középkor szakaszai |
Korai középkor: V-X. század Virágzó (érett) középkor: XI-XIII. század Késői (hanyatló) középkor: XIV-XV. század |
Az iszlám időszámítás kezdete |
622 |
Nagy Károly császárrá koronázása |
800 |
Az egyház ketté szakadása (szkizma) |
1054 |
A törökök elfoglalják Bizáncot |
1453 |