álltalános isk. tantárgyak, kötelező olvasmányok vázlatosan és röviden

köszöntelek

01. Európa új arca

I. A középkor

kezdete: 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása

vége: 1492 Amerika felfedezése

szakaszai:

  • Korai középkor: V-X. század

  • Virágzó (érett) középkor: XI-XIII. század

  • Késői (hanyatló) középkor: XIV-XV. század

II. A Germánok

A germán társadalom:

  • király (a törzs élén)

  • katonai vezetők

  • szabad germán harcosok

  • rabszolgák

A katonai vezetők kincseket, rabszolgákat és földet kaptak a királytól szolgálataikért =>vagyoni különbségek kialakulása

A korszak elnevezése: feudalizmus&.: A középkorra jellemző gazdasági és társadalmi rend.

III. Az ókori városok pusztulása

Barbárok dúlása -> városok pusztulása -> lakosság vidéken a földbirtokosoktól kért védelmet.

IV. Bizánc

  • A Keletrómai Birodalom központja Konstantinápoly (görögül Bizánc). Róma örökösének tekintették.

  • Lakói görögül beszéltek

  • Gazdagsága: kereskedelem és a beszedett adókból.

  • A kereszténység keleti központja. Főpapja a pátriárka, de a császár az egyház feje is.

  • Zsinat&, a legmagasabb szintű egyházi tanácskozást. Itt döntöttek a vallás fontos kérdéseiben. A császár hívta össze.

V. Kísérlet a Római Birodalom felújítására

 Justinianus császár hódításai - sikertelen.





02. Az uradalom

I. A földesurak és jobbágyok

A középkorban minden föld a királyé és a földesuraké volt.

A; Kikből lettek a földesurak?

  • római előkelők

  • barbár vezérek és katonai kíséretük

  • főpapok

B; Kikből lettek a jobbágyok?

  • római bérlők, földművesek

  • felszabadított rabszolgák

  • lesüllyedt szabad germán harcosok

A jobbágyok személyükben nem voltak szabadok, az uruktól függtek (pl. házasság engedéllyel, az ura ítélkezett fölötte...)

II. Az uradalmak

Uradalom&: földesúri birtok, amit két részre osztott:

  • majorság&: A földesúr saját kezelésű földje, amit a jobbágyok ingyenmunkával (robot) művelnek meg

  • jobbágytelkek&: A földesúr a földje egy részét parcellákra osztotta, amit a jobbágyok kaptak örökös használatra. Cserébe jobbágyi szolgáltatásokkal tartoznak.

III. A jobbágytelek és a jobbágyi szolgáltatások

A; A jobbágytelek részei:

  • házhely

  • konyhakert

  • szántó

B; Jobbágyi szolgáltatások:

  • terményadó (termés tizede)

  • ingyenmunka (robot&)

  • ajándék jeles alkalmakkor

IV. A mezőgazdaság fejlesztése

A jobbágy fejlesztette gazdaságát:

A; A termelési módszerek fejlődése

  • Kétnyomásos gazdálkodás&: A földet két felé osztják. Egyik felét megművelik, a másik részen (ugar&) állatokat legeltetnek. A következő évben a két részt felcserélik, így a föld nem merül ki.

  • Háromnyomásos gazdálkodás&: A földet három felé osztják. Egyik részbe tavaszi vetésű gabona kerül, a másikba őszi vetésű, a harmadik ugar lesz, ahol legeltetnek. Ezt évente váltogatják.

            Előnye: Több termés, a föld 2/3-a terem, nem csak a fele.

 

B; Új eszközök alkalmazása:

  • szügyhám

  • nehézeke

V. Az önellátó gazdálkodás&

Korai középkor -> a kereskedelem visszaesett. A faluközösség igyekezett mindent előállítani, amire szüksége volt.

 

 

03. A középkori egyház

 

I. A kereszténység elterjedése

 

A pogányok áttérése a keresztény hitre.

 

A falvakban templomokat építettek. A plébános - a falu papja (istentiszteletek (misék), házasságkötések, keresztelők, temetés).

 

A jobbágyok egyházi adót fizettek (tized&).

 

Vasárnap és ünnepnapokon kötelező volt a templomba járás, tilos volt dolgozni.

 

II. A papság

 

A; Világi papok (az emberek között élnek)

 

  • pápa (a keresztény egyház feje)

  • érsek (legelőkelőbb főpap)

  • püspök (főpap)

  • plébános

 

A főpapokat kezdetben a király nevezte ki, nem a pápa

 

B; Szerzetesek

 

Zárt közösségekben, kolostorokban éltek. Vezetőjük az apát vagy a perjel. Életük szigorú szabály szerint zajlott (regula)

 

Fontos tevékenységeik:

 

  • imádkozás

  • a kolostor földjeinek művelése, mintagazdaságok létesítése

  • új termelési módszerek kitalálása és terjesztése, növények nemesítése

  • betegek gyógyítása, ápolása

  • tanítás, oktatás

  • szegények támogatása

  • kódexek& másolása

 

 

 

Eddig kell leírni a vázlatot!

 

 

 

III. Egyházi kifejezések

 

        szentek&: Életükben valamilyen keresztény erény gyakorlásában kitűnt személy, aki csodát is tett.

 

        legendák&: Szentek életéről, csodáiról szóló történetek.

 

        ereklye&: Szentektől visszamaradt tárgyak, testrészek, melyeknek csodatévő erőt tulajdonítottak.

 

IV. Az eretnekek

 

A zsinatokon& fogadták el az egyház hivatalos tanítását. Eretneknek:& az egyház tanításával szembeforduló személyek. Üldözték őket.

 

V. A román stílus

 

A korai középkorra jellemző építészeti stílus:

 

Fontos jellemzői:

 

  • vastag falak, tömör tornyok (védelmi szerepet is betölt)

  • bejárata félköríves, faragványok, szobrok díszítik

  • keskeny, lőrésszerű, ablakok

  • félköríves, kőből készült mennyezet, azaz boltív

  • hosszanti elrendezés, főhajós, oldalhajós megoldás

  • belsejében faragott oszlopfők lés szobrok találhatók

  • a falakat falfestmények (freskók) díszítik (bibliai témák)

 

 

 

04. Az iszlám

I. Az arabok

Lakóhelyük:  az Arab-félsziget

Foglalkozásuk: nomád pásztorkodás ((ló, teve, kecske), kereskedelem (karavánok)

Fontos központjuk: Mekka (karavánutak találkozása) Itt található a szent Kába-kő (meteorit) - vallási szent hely.

Korai vallásuk: természetimádás (sziklák, források tisztelete)

II. Az iszlám kialakulása

Mohamed (mekkai kereskedő) az iszlám alapítója. Követői: mohamedánok, muszlimok.

Az iszlám születése 622 - Mohamed menekülése Mekkából Medinába. --> az iszlám időszámítás kezdete.

Szent könyvük a Korán.

III. Az iszlám öt alaptanítása

  • Egy igaz isten van Allah és Mohamed az ő prófétája.

  • Napi ötszöri ima Mekka felé fordulva.

  • A Ramadan havi szent böjt megtartása (napkeltétől napnyugtáig nem szabad enni)

  • Alamizsna (irgalmasság) - A jómódúak támogassák a szegényeket, betegeket, árvákat

  • Zarándoklat - Minden muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába a szent Kába-kőhöz.

IV. Az arab birodalom

Mohamed utódai a kalifák (egyházi és állami vezetők): az arab törzseket egyesítve hatalmas birodalmakat hoztak létre.

Céljuk az új vallás terjesztése és a hitetlenek ellen vívott szent háború (dzsihád)

Elfoglalták Észak-Afrikát, Spanyolország és Portugália területét.

Az iszlám tudósoknak köszönhetjük az ókori tudósok (görög, római, indiai, perzsa) munkáinak összegyűjtését és megőrzését az utókor számára.

 

 

 

05. A nyugati keresztény császárság

 

I. A frankok

 

  • A frankok: Ny-Európa: francia, belga területek

  • Felvették a kereszténységet, visszaverték az arab hódítást.

  • Kis Pippin megvédte a pápát ellenségeitől és neki adományozta Rómát és környékét. Létrejött a Pápai Állam.

 

II. Nagy Károly uralkodása

 

  • Nagy Károly elfoglalta Itália északi felét és a német területeket.

  • 800-ban a pápa császárrá koronázta (a Római Birodalom örökösének tekintette magát):

  • Központja Aachen volt.

 

III. A hűbéri láncolat

 

Csak földesurak között jöhetett létre.

 

A király (hűbérúr) hűséges embereinek földet adományoz: hűbérbirtok. Aki kapja a földet, a király hűbérese lesz. Hűséggel és katonai szolgálattal tartozik urának. A hűbérúr védelmet ígért hűbéresének, peres ügyekben igazságot szolgáltat neki, és támogatja a családját, ha a hűbérese meghal.

 

Ha a hűbéresnek sok földje volt, annak egy részét tovább adományozhatta hűséges embereinek, így maga is hűbérúrrá vált, akinek pedig a földet adta, a hűbérese lett.

 

Ez a hűbéri láncolat& . Az adományozást hűbéresküvel pecsételték meg.

 

IV. A frank birodalom felosztása

 

Nagy Károly halála után felosztották birodalmát:

 

  • Nyugati Frank királyság (későbbi Franciaország)

  • Keleti Frank királyság (későbbi Német-római Császárság)

  • Középső Frank királyság (Lotaringia és Észak-Itália)

 

V. A keresztény egyház kettészakadása (szkizma)

 

A pápa nem fogadta el, hogy a bizánci császár irányítsa az egyházat- 1054 egyházszakadás (szkizma)

 

  • Róma követői: római katolikus egyház - latin nyelvű szertartások

  • Bizánc követői: görög keleti (ortodox) egyház  - görög nyelvű szertartások

 

 

 

06. A keresztes hadjáratok kora

 

I. A lovagok&

 

Középkor -  páncélos lovas harcmodor (drága felszerelés)

 

Földesurak = lovas harcmodor = lovagok (nemesek)

 

A; A lovag felszerelése:

 

  • nagytestű csatamén

  • páncélzat (sodronying, mell-, kar-, láb vértek, pajzs)

  • sisak

  • fegyverek (lándzsa, kopja, egyenes kard, buzogány, csatabárd)

  • a lovag kísérete (apródok, fegyverhordozók)

 

B; Harcmodor

 

Kis létszámú csapatok -> nyílt mezőn -> ember ember elleni küzdelem.

 

Az ellenfelet nem ölik meg (váltságdíjat kérnek érte). A győztes megkapja ellenfele lovát és páncélzatát.

 

II. Lovagi életmód, lovagi erények

 

A; Lovaggá válás

 

  • 6 évesen apród lesz apja hűbéruránál (tanulja a fegyverforgatást, lovaglást, testedzést és a lovagi műveltséget)

  • később fegyverhordozó lesz

  • 18 évesen lovaggá avatás

 

B; Lovagi életmód

 

Fő tevékenységük a harc és az arra való felkészülés (lovagi tornák, vadászat, gyakorlás)

 

Címerek: a lovagok megismerését segítik a harcmezőn (páncélon, pajzson, lótakarón)

 

C, Lovagi erények

 

  • Hűség a királyhoz és hűbérurához

  • Bátorság a harcban

  • Buzgó vallásosság, az egyház védelmezése

  • A nők tisztelete

  • A zene és költészet ismerete (lovagköltők - trubadúrok)

  • A gyengék, elesettek védelmezése

 

III. A keresztes háborúk

 

Keresztes háborúkat& a pápa hirdetett. Céljuk a Szentföld (Jeruzsálem és környéke) felszabadítása volt (arab uralom alól). A résztvevőknek bűnbocsánatot ígért, és hogy haláluk után a mennyországba jutnak.

 

Hét nagyobb és több kisebb hadjárat indult. Elfoglalták Jeruzsálemet és több várost, de nem maradt tartós a hódítás.

 

Igazi eredmény: Az arab kultúra megismerése, új termények, szokások meghonosítása Európában (pl. rizs, barack, dinnye, cukor, szélmalom, fejlett fémmegmunkálás, hajózási eredmények)

 

 

 

07. Élet a középkori városokban

I. A középkori városok

Korai középkor: városok hanyatlása, visszaesik a kereskedelem  - önellátás

Virágzó középkor: városok fejlődése - a kereskedelem és árutermelés fejlődése

A; Hol jöttek létre a középkori városok

  • nagyobb útvonalak találkozásánál

  • folyóátkelőhelyeknél, réveknél, hidaknál

  • kikötőhelyeknél

  • királyi, földesúri vagy egyházi központok körül

  • völgyek bejáratánál

B; Városok lakói

Lakói a polgárok - főleg iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.

C; Városok képe

  • vastag falak veszik körül

  • szűk utcák, egymás mellé épített házak

  • lakossága kevesebb

  • nem komfortos (nincs vízvezeték, szennyvízelvezetés, kövezett út)

  • gyakoriak a járványok

  • központja a főtér (vásártér), itt van a templom és a városháza

II. Polgárjog és városi kiváltságok

Teljes jogú polgár: aki a városban valamilyen tulajdonnal (ház, műhely..) rendelkezett. Ők választották a város vezetőit és vehettek részt a város irányításában.

A városok előjogai, kiváltságai:

  • vásártartási jog,

  • önkormányzat választása (városi tanács és polgármester)

  • bíró választása

  • évi egy összegben való adózás

A városi kiváltságokat a király vagy földesúr által kiadott oklevelekben rögzítették

III. A céhek

A céh&, az azonos szakmában dolgozó iparosok szervezete volt. Iparos tevékenységet csak a céhek tagjai folytathattak. Akik céhen kívül próbáltak meg iparral foglalkozni, kontároknak& nevezték.

A céh működését a céhszabályzat rögzítette. Előírták, hogy:

  • mennyi árut készíthettek

  • milyen eszközökkel dolgozzanak

  • a munkaidő kezdetét és végét

  • milyen minőségű terméket készítsenek

  • mennyiért adhatják el az árut

A céh a céhmester tulajdona volt. Céhlegények és inasok dolgoztak nála.

A céh szerepet vállalt a város életében (pénz a falak megerősítésére, őrség...)

 

 

08. Támad a török

Ezt a vázlatot csak az 5.c-nek kell leírni!

 

I. A Török Birodalom

  • XIV. században Kis-Ázsiában jön létre az Oszmán Birodalom. (alapítója: Oszmán).

  • Uralkodója a szultán (hatalma korlátlan volt). Az iszlám vallást követték.

  • Céljuk a hit terjesztése és a hitetlenek elleni harc.

II. A török hadsereg

  • Nagy létszámú (100 000 fő)

  • Legerősebb fegyverneme a gyalogság - janicsárok&-, és a lovasság - szpáhik&.

  • Külföldi zsoldosokat is alkalmaztak (pl. tüzérség).

III. Bizánc meghódítása

A török hódítás iránya: Európa déli és keleti fele (Balkán). 1453-ban elfoglalták Bizáncot.

 

 

 

 

09. A humanizmus és a reneszánsz

 

Csak az 5.c osztálynak kell leírni!

 

 

 

I. A "sötét" középkor

 

A; A korai középkor

 

    A műveltség visszaeset. Kevesen tudtak írni, olvasni. Az oktatást az egyház végezte (főleg papképzés).

 

B;  Virágzó és késői középkor

 

    Nőtt az egyetemek száma (a hét szabad művészetet és tudományokat oktattak (teológia, jog, orvoslás...))

 

    A tanulás fontos formája a vita (latin nyelven).

 

    XV. század: Könyvnyomtatás feltalálása (Johann Gutenberg) - tudás terjedése.

 

II. A humanizmus

 

Újra felfedezték az ókori szerzők munkáit, akik az élet és a természet szépségeiről, örömeiről írnak <---> keresztény életfelfogás (a földi lét a szenvedés színtere, a boldogság a mennyországban).

 

Humanisták: A Földön kell boldognak lenni (az alkotó munka, a mindennapi élet és a szerelem örömei)

 

III. A reneszánsz

 

Jelentése: újjászületés

 

  • A XIV. században Észak-Itáliából bontakozik ki. Jelentős képviselői Michelangelo és Leonardo Da Vinci.

  • Festészetben, szobrászatban az emberi test élethű ábrázolására törekedtek.

  • Az ókori görög és római műveket tekintették példaképnek.

 

IV. A reneszánsz építészet

 

Templomokat, palotákat emeltek ebben a stílusban.

 

  • Az épületek vízszintesen terjeszkedtek (nem fölfelé)

  • Fontos az arányosság és a szimmetria.

  • Oszlopokat, kupolát, ablaksorokat, görög díszítéseket alkalmaztak.

  • Fontos volt a belső kényelem

 

Fontosabb évszámok

A középkor

476-1492

A középkor szakaszai

Korai középkor: V-X. század

Virágzó (érett) középkor: XI-XIII. század

Késői (hanyatló) középkor: XIV-XV. század

Az iszlám időszámítás kezdete

622

Nagy Károly császárrá koronázása

800

Az egyház ketté szakadása (szkizma)

1054

A törökök elfoglalják Bizáncot

1453

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 10
Heti: 104
Havi: 459
Össz.: 67 808

Látogatottság növelés
Oldal: Történelem 6. I. fejezet
álltalános isk. tantárgyak, kötelező olvasmányok vázlatosan és röviden - © 2008 - 2024 - erikhadrevi.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »